Több tényező miatt is bizonytalan a hazai szélenergia-ipar jövője. Az Európában rendkívül népszerű energiatermelési mód magyarországi elterjedésének a környezetvédelmi tárca álláspontja szerint új lendületet adhat, hogy már elkészült, és az interneten keresztül várhatóan még ebben a hónapban hozzáférhetővé válik Magyarország széltérképe. A térképtől és a hozzá kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányoktól azt várják, hogy megszüntetik a környezetkímélő szélkerekek felállítására alkalmas helyszínek kiválasztásában jelenleg tapasztalható bizonytalanságot. Mások ennél sokkal összetettebbnek látják a problémát.
Széltérkép már most is létezik – jelentette ki lapunknak a szélerőművek gyártásával és telepítésével foglalkozó Eurowind Kft. ügyvezető igazgatója. Mészáros Tamás közölte: cége egy Európa-szerte elismert német társaságtól szerzi be a beruházások kiválasztásához szükséges adatokat. A megbízható referenciára azért van szükség, mert nemcsak a beruházónak kell tisztában lennie azzal, hogy valóban megfelelő szélviszonyok jellemeznek-e egy adott helyszínt, de erről meg kell győznie az építkezést finanszírozó bankot is. A szakember szerint a széltérkép azért sem adhat komolyabb lökést az iparág itthoni felfutásának, mert hiába tudunk meg bizonyos adatokat, a magyar gazdasági és infrastrukturális környezet attól még nem válik kedvezőbbé. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hálózat nem elég rugalmas, nem készült átfogó energiapolitikai koncepció, a környezetbarát módon megtermelt áram átvételi szabályait pedig jelen pillanatban nem törvény írja elő Magyarországon, hanem egy olyan miniszteri rendelet, amelyik 2010-ben hatályát veszíti.
Információink szerint a széltérképet készítő meteorológusok sem gondolják úgy, hogy adataik áttöréshez segíthetik az iparágat, hiszen egy beruházónak sokkal több információra van szüksége ahhoz, hogy jó döntést hozzon. A tervezett szélerőmű engedélyezése előtt például egy éven keresztül kötelező figyelnie a szélviszonyokat, de a vállalkozónak emellett ismernie kell az előző évek adatait is, mert elképzelhető, hogy ugyanazon a településen szeles és szélcsendes esztendők váltogatják egymást. Ugyanakkor az OMSZ egyik munkatársa lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy bár a szóba jöhető területek gyakorlatilag már mindenki előtt ismeretesek, a térkép jó viszonyítási alapot jelent a helyszínek mérlegelésekor.
Jelen pillanatban hat szélerőmű üzemel Magyarországon, és hatszáz helyszínre adtak be engedélykérelmet. Tóth Péternek, a Magyar Szélenergia Társaság elnökének korábbi tájékoztatása szerint az igények összesen hétszáz megawattnyi kapacitásra vonatkoznak, ami messze meghaladja azt a pesszimisták szerint száz, optimisták szerint háromszáz megawattnyi kapacitást, amit a magyar hálózat még képes biztonságosan befogadni. A már most is működő szélkerekeken túl Újrónafőn, Vépen és Erken júliustól termel egy-egy újabb egység, és két másik szélturbina nyert pályázatot a Nemzeti fejlesztési terv keretében, igaz, szerződést még egyikükkel sem kötöttek. Ha ezek az erőművek felépülnek, a szélenergiából származó 3250 kilowattos áramtermelői kapacitás 6200 kilowattal emelkedik majd.
Oktatóközpont Hárskúton. Alternatív energiaforrásokat bemutató oktatóközpont jöhetne létre a Veszprém megyei Hárskúton két éven belül, ha a település mellett szélparkot tervező beruházó cég megkapja a szükséges környezetvédelmi engedélyt. Radzik Károly, a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kht. ügyvezetője a távirati irodának elmondta, hogy a környezetbarát energiatermelő módszereket demonstráló, azok kutatását segítő központot a szélpark létrejöttétől függetlenül megépítik, legfeljebb évekkel később a jelenleg tervezett időponthoz képest. A 13 milliárd forintra becsülhető beruházás már 15 hónapja vár a szükséges környezetvédelmi engedélyre.
