Sikeresnek mondható a 174. közgyűlés, amelyen a leköszönő főtitkár hatéves tevékenységéről, míg elnökünk az elmúlt három évről adott számot. Összegezve: a magyar tudomány mind hazai, mind nemzetközi szinten eredményesen működött az elmúlt években. Az Európai Unió által kiírt pályázatokon sikeresen szerepeltünk, a magyar tudományos élet több pénzt nyert vissza, mint amennyit a kormány erre a célra az unió részére befizetett. Újabb szervezetekbe is bekerültünk. Több mint száz ország vesz részt az Inter Academic Panel munkájában, mely a világ összes tudományos akadémiájának a szövetsége. Magyarország az EU-országok közül három – a német, a francia és a brit – tudományos akadémiával együtt került a tagok közé, ami nagy megtiszteltetés – mondja Meskó Attila. – A közgyűlés – úgy tűnik – szavazataival is megerősítette, hogy jól működött az Akadémia vezetése, hiszen öten továbbra is részt vesznek ebben a munkában. Az Akadémia logikusan működő szervezet, mások is követhetnék ezt a példát. Ha egy ember a feladatát jól, tisztességesen végzi, akkor nem látom értelmét, hogy más kerüljön a helyére – folytatja az új vezető.
– Működhet politikától, kormánybefolyástól függetlenül a Magyar Tudományos Akadémia?
– Ez idealisztikus kép, valószínűleg teljes mértékben megvalósítani nem lehet. De olyan cél, amelyre mindenképpen törekedni kell. Úgy érzem, hogy Vizi E. Szilveszter elnöksége alatt ez sikerült, sőt, Glatz Ferenc idejében is megvalósult, hiszen az ő tevékenysége alatt két kormány váltotta egymást. Igyekezni kell, hogy az ember függetlenítse magát a napi politikától.
– Ez azért is lehet nehéz, mert – mint az elnök úr kiemelte – az Akadémia az ország egyik fontos véleménynyilvánító szerve.
– Hasznos, ha az ember korrekt ismeretekkel rendelkezik a természetről, a társadalomról, a megoldandó kérdésekről, arról, hogy mások a hasonló problémákat hogyan oldották meg. Egy orvosnak fel kell állítani egy diagnózist, ha az korrekt, akkor meg tudja gyógyítani a beteget. A társadalomra ez ugyanígy áll: kell, hogy legyenek olyan testületek, amelyek elfogulatlanul, valóban függetlenül formálnak véleményt. Ameddig időben vissza tudunk tekinteni, a természet törvényei állandók. Az emberek ezt hajlamosak elfelejteni. Ezek ellenében pedig nem lehet haladni. Az ember nem helyettesítheti a saját képével a valóságot. Nem mondom, hogy a tudósok tévedhetetlenek, de őszintén törekszenek az igazság megismerésére.
– Mennyire sikerült nyitnia a társadalom felé az Akadémiának?
– Sikeres a Mindentudás Egyeteme, s hat évig magam szerveztem a tudomány ünnepét. Ez utóbbit az Akadémia alapításának évfordulóján, novemberben tartjuk. Korábban a tudomány napjaként indult, aztán hamarosan egy hétig tartó ünnep lett belőle. Mára tovább bővült, majd egy hónapig tart, és a tudomány ünnepének nevezzük. Elképzeléseinkben szerepel, hogy megalapítsuk az MTA Kiadót. A társadalomtudományok területén rendkívül sok értékes munka született, amely így hamarabb megjelenhet. Szoros szövetségesünk a Magyar Természettudományi Társulat, amely minden évben tanulmányi versenyeket szervez (fizika, kémia területen), amelyeken több ezer fiatal vesz részt.
– Mik a közeljövő legfontosabb célkitűzései?
– A kutatást tekintve Vizi E. Szilveszter kijelölte a fő irányt. Hangsúlyosan kell támogatnunk azokat a kutatásokat, amelyektől viszonylag rövid idő alatt gazdasági eredményt is várhatunk. De ezzel nem szabad megszüntetni az alapkutatási tevékenységeket. Természetszerű, hogy például az Atomenergia Kutatóintézet azonnali hasznot hajt, hiszen Pakson számtalan kérdésre adhatnak választ a tudósaink, vagy a martonvásári intézet a búza- és kukoricanemesítésben rendkívül sokat segít, s az általuk nemesített vetőmagok elkerülhetnek a világ bármely részére. Nem véletlen az sem, hogy a Richter Gedeon jelentős öszszeggel támogatta a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet egyik szárnyának felépítését, hiszen olyan jelentős kutatások folynak ott, amelyek rövid időn belül hasznosulhatnak. De ugyanúgy szükség van például a Zenetudományi Kutatóintézetre, habár az ő munkájukból nem lesz termék, de milyen ország az, ahol nem fordítanak figyelmet a zenekultúrára? Hazánkat a külföldiek a kultúrán, muzsikán, tudományon keresztül ismerik. Emellett azon ágak is nélkülözhetetlenek, amelyekből jövőre nem lesz termék, de jobban megismerjük a környezetünket, amelyekkel akár a világ kutatásaihoz is hozzájárulhatunk.
– A kutatás-fejlesztésre fordított pénz hazánkban 2003-ban csökkent.
– Tény, hogy csökkent a kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP-hez viszonyítva. Nem a helyes irányba történt ez a kis elmozdulás. A másik fő baj, hogy kevés a kutató hazánkban, alapvető érdek, hogy a számuk növekedjék. Míg az EU-ban 1000 munkavállalóra 6,5 kutató jut, Magyarországon ez kb. 3,8. Az unióban 1,5 millió kutató van, és közel 180 milliárd euró jut a kutatásra, s még ezzel sem elégedettek. A kutatók számát 2010-re jelentősen szeretnék növelni. Az unióban egy kutatóra 4-5-ször annyi pénz jut, mint hazánkban. Hosszabb távon el kell érnünk a kutatásra fordított támogatások, illetve a kutatók számának növelését. Cél, hogy költségvetésünk lehetővé tegye, hogy a legsikeresebb fiatal kutatók állandó munkatársak legyenek, hogy az igazgatókat nemzetközi piacról válasszuk. De ehhez kellenek az unióhoz mért fizetések is… Az is fontos feladat, hogy a fiatal kutatóink, ha el is mennek külföldre, viszszatérjenek. Ezt a tudományos műhelyek megtartásával, megfelelő légkörrel, társadalmi elismertséggel lehetne elérni. Ehhez azonban a magyar tudományra fordított összeg évről évre történő minimum ötszázalékos emelésére, az inflációt követő támogatásra is szükség van. Így is csak egy-két évtized alatt állna be az uniós átlag.
– Kóka János gazdasági miniszter kijelentései a közgyűlésen is szóba kerültek…
– Több akadémikus állásfoglalás-tervezetet nyújtott be, amelyben felkérték a kormányfőt, hogy határolódjon el az ilyen tudományellenes kijelentésektől. Én tartózkodtam a szavazástól, nem látom értelmét, hogy ilyen vitába belemenjünk. Elnök urat a miniszter felhívta, bocsánatot kért. Úgy gondolom, hogy érzékelte, hogy elhamarkodott kijelentéseket tett. Akármilyen formában is jelent meg ez a vélekedés, az biztos, hogy nincs olyan intézetünk, amelyet be szabadna csukni, földdel egyenlővé tenni. Nem igaz, hogy nincsenek kiváló magyar tudósok, hiszen három Nobel-díjasunk is van, több tagtársunkat pedig jelölték erre a magas kitüntetésre. Ugyanakkor nem csak a Nobel-díjasokra van szükség. Ahhoz, hogy egy ország egészségesen fejlődjön, az általános iskolai, középiskolai testnevelésre, az országos mellett a megyei bajnokságokra is szükség van. Ezek nélkül nem lesznek világsikereket elérő sportolók, olimpiai bajnokok, s hasonlóképpen tudósok sem.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
