Sopronban a múlt hét végén zárult a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) közgazdász szekciójának négynapos ülése. A Nyugat-Magyarországi Egyetem a harmadik OTDK-t rendezte meg, több mint ezer hazai diák és oktató fordult meg a nyugati végen. Az idén először a határainkon túli magyar felsőoktatási intézményekből is érkeztek előadásokat tartó hallgatók és tanárok, a résztvevők körét bővítették a doktorandusok szekciójában induló hallgatók. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja, Gidai Erzsébet a konferenciát nemcsak azért tartotta fontosnak, mert az előadók száma a legnagyobb diákköri konferenciává avatta az idén tizedik évét ünneplő soproni közgazdász campuson rendezett szakmai fórumot, hanem mert a dolgozatokban olyan témákat elemeztek, amelyek komoly problémát jelentenek a ma közgazdászainak is. Az értekezések egyharmada pénzpolitikai kérdésekkel foglalkozott, a határon túlról érkezett hallgatók is erre helyezték a hangsúlyt. Mindez azt is jelenti, hogy a pénzpiac, pénzpolitika olyan változáson megy keresztül, aminek a hatása most még átláthatatlan. Érthető, ha éles vita bontakozott ki az előadók, a hallgatók és az oktatók között.
Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról is beszélt, hogy nem véletlenek a magyar gazdaságról megjelenő ellentmondó értékelések: bár a növekedés várható idei, 3,5 százalékos üteme kielégítőnek mondható, a gazdaság belső egyensúlyának javulási mértéke nem megfelelő. Ennek oka a túlköltekező költségvetés. Az egyensúly megteremtéséhez radikális beavatkozás szükséges. Ennek kapcsán a fórumon azt a kérdést is feltette, hogy vajon a Bokros-csomag pozitív vagy negatív hatást váltott-e ki a magyar gazdasági folyamatokban? Gidai Erzsébet szerint – s e véleményét osztotta nagyon sok hallgató – Bokros sokkoló politikája rövid távon ugyan visszafogta az inflációt, de utána sokkal erősebb szociális konfliktusok követték, az infláció pedig később megint ugrásszerűen növekedett. Így ez a sokkterápia Magyarország gazdaságát nem stabilizálta.
A másik nagy terület a regionalitás volt, amit Kolber István tárca nélküli miniszter vezetett föl. Az e téma köré csoportosuló előadások, dolgozatok mind azt vizsgálták, miként változik meg hazánk térképi arculata az Európai Unió által meghatározott hét régió hatására, hogyan jelentkeznek az egyes régiók között a gazdasági, szociális különbségek? Ezek egyik következménye a belső migráció. Keletről, a „depressziós” területekről a nyugati országrészekbe áramlik az eddig röghöz kötöttként aposztrofált magyar lakosság a növekvő munkanélküliség miatt. De a nyugati részeken élők egy része sem elégedett a lehetőségekkel, így országunkat elhagyva más EU-tagországba vándorol a jobb élet reményében. Ez sajnálatos kórkép, amely nem marad következmények nélkül Magyarország számára. Gidai Erzsébet szerint a szaktudást illetően a népesség nagyon erős torzulásához vezethet.
A harmadik nagy témakör az e-kormányzás, az e-ügyintézés szerepe volt. Hallgatók és tanárok egyaránt azt vizsgálták, hogy a számítástechnika bevonulása a mindennapi életbe, a munkába és főként az irányításba, mennyire változtatja meg az emberek magatartását? Az elektronika ilyen mérvű alkalmazása növeli-e majd a munkanélküliséget, megindul-e egy újfajta elszegényedés, s eltorzítja-e ez a folyamat a munkaerőpiacot? Várhatóan ez is gazdasági és társadalomszerkezeti deformitásokat hoz majd – állapították meg a diákok is, pedig az ő generációjuk már beleszületett az informatikai társadalomba.
Gidai professzor asszony szerint a hallgatók nagyon világosan és tisztán látják a világ és Magyarország gazdasági folyamatait, Auth Henrik szerint pedig sokkal frissebb gondolkodással, újszerű következtetésekre jutnak, amihez sok, a szakmában már elismert szakember éppen a megszokott megoldások és a néha statikus gondolkodás miatt nem jut el. Ezért ez a fórum nem pusztán a versenyzőknek és oktatóiknak lehet tanulságos, hanem a vezető közgazdászoknak is. Gidai Erzsébet dékán szerint a dolgozatok szemléletében mindenképpen új a kritikus hang, hiszen az előző években elfogadták a közreadott adatokat, s csupán azokat elemezték. Most viszont fenntartással kezelték az államháztartás eredményeit, egyben konkrét javaslatokkal is előálltak. Volt, aki a veszteséges MÁV pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében a tarifarendszert alakítaná át. Többen fejtegették az állami bevételek és az iparűzési adó kapcsolatát. Szinte egységesen megállapították, hogy eme adónem küszöbön álló eltörlése megfojtaná az önkormányzatokat, ezért úgy vélik, az iparűzési adót differenciálni kell. Akadtak közgazdász hallgatók, akik felhasználva az informatika adta lehetőségeket, az EU régiós elképzeléseire rímelve olyan térségi önkormányzati együttműködés lehetőségét vizsgálták, amelyben egy közös információs háló kiépítésével a régiós kalapba kerülő pénzeket mindig az igényeknek megfelelően lehet átcsoportosítani. A díjnyertes dolgozatok sikerét bizonyítja, hogy azok hatására a konferencia szponzorai és más, a szakmai vitákon részt vevő vállalatok, bankok több végzős hallgatónak még itt, Sopronban, az OTDK ideje alatt állást ajánlottak. A Nyugat-Magyarországi Egyetem pedig éppen ezért tervezi a dolgozatok anyagának kötetben való megjelentetését, hogy mindaz, amit a fiatalok a gazdaság átalakításáról gondolnak, közkinccsé válhasson. Fontos volt ez a találkozó azért is, mert az összes Kárpát-medencei közgazdász kar a hazai szakmai fórumok támogatásával megegyezett abban, hogy kidolgozzák az együttműködési lehetőségeket az oktatásban, a szakmai szimpóziumok rendezésében és az oktatói továbbképzésekben, cserékben.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
