Viták a rendőrattak jogosságáról

Remélhetőleg megfelelő tárgyalóteremben és korrekt biztonsági feltételek közt tartják meg holnap a tárgyalást a Kossuth téri tüntetés ügyében. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy 2002. július 4-én jogszerűen oszlatta-e fel a rendőrség az országgyűlési választások eredménye ellen tiltakozó demonstrációt. Korábban olyan bíróság járt el, amelynek nem volt joga ítélkezni az ügyben.

Valószínűleg ismét levetítik a rendőrség három évvel ezelőtt készült videofelvételeit a holnapi tárgyaláson. A kérdés az, csatlakozhat-e egy népesebb csoport a jóváhagyott, de kisebb létszámmal bejelentett demonstrációhoz. A Kossuth téren 2002. július 4-én ez történt. Az országgyűlési választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelő embereket az Erzsébet hídról előzőleg leszorította a rendőrség – a taxisblokád óta hídon nem lehet tüntetni. A demonstrálók szétszéledtek, egy részük átözönlött a Kossuth térre. A Rákóczi-szobor közelében, szalagkorláttal elkerített helyen, már napok óta tüntetett egy magánszemély. Éhségsztrájkjával ő is a szavazatok újraszámlálását szerette volna elérni, s társakra is számított.
Az Erzsébet hídról a Parlament elé érkező emberek tehát csatlakoztak a rendőrség által tudomásul vett demonstrációhoz: többen bementek az elkerített helyre, az úgynevezett „magyar rezervátumba”. Wittner Mária a korlát mögül beszédet mondott a kívülállókhoz. A készenléti rendőrség pedig távozásra szólította fel a jelenlévőket, majd feloszlatta a tömeget.
Három csatlakozó személy pert indított a rendőrség ellen, mert jogellenesnek tekintették a demonstráció feloszlatását. A jogsértés kimondását várják az igazságszolgáltatástól. A Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári tanácsa 2003 márciusában elutasította kérelmüket, a Fővárosi Bíróság (FB) novemberben jóváhagyta a döntést. A tüntetők kérelmére a Legfelsőbb Bíróság 2004. október 13-án felülvizsgálta az esetet és azt mondta: egyik bíróságnak sem volt hatásköre az ügyben. Ítéletüket megsemmisítve az FB közigazgatási tanácsát jelölte ki a tárgyalására. Az LB szerint ugyanis, amikor a rendőrség távozásra szólít fel, közigazgatási, hatósági határozatot hoz, noha ezt nem foglalja írásba és nem kézbesíti a jelenlévőknek. Az új eljárás most kezdődik: 15 évvel az 1989-es gyülekezési törvény hatályba lépése után az legalább tudható, kinek kell ítélkeznie erről az alapvető alkotmányos jogról.
Róth Miklós ügyvéd, a felperesek képviselője lapunknak azt mondta: a tüntetés mint a véleménynyilvánítás kollektív kifejezése az alaptörvény és az európai emberi jogi egyezmény védelme alatt áll.