Évente több mint 330 millió forintos kárt okoznak a bankkártyával elkövetett bűncselekmények. Ezt az összeget nagyrészt a kártyatulajdonosoknak és a kereskedőknek kell megfizetniük. A leggyakoribb bűncselekmények közé tartoznak a lopott bankkártyákkal való visszaélések, amelyek kárösszege tavaly több mint 35 millió forintot tett ki. A kár nagy részét annak ellenére a kártyatulajdonosok fizették meg, hogy egy új jogszabály kimondja, a lopás bejelentésétől kezdve a bankot terheli az anyagi felelősség. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos kártyák már nem nyújtanak elég védelmet. A bankoknak ezért Magyarországon is változtatniuk kell a rendszeren. Ígéretesnek tűnik a nem is annyira új, Nyugat-Európában már honos csipkártyás rendszer itthoni alkalmazása. A csipkártya, amit szokás intelligens kártyának is nevezni, napjaink legkorszerűbb adathordozói közé tartozik. A kártyába épített csip lehet memóriacsip vagy mikroprocesszor, jelentősége egyértelműen az utóbbinak van. A csippel ellátott bankkártya gyakorlatilag feltörhetetlen, másolhatatlan, maximális adatvédelmet biztosít. A csipkártyát – a hagyományos kártyához hasonlóan – ugyanúgy használhatjuk vásárláskor, vagy amikor pénzt veszünk fel. Az új technika emellett más célokra is felhasználható. A viszonylag nagy memória igen sok információ tárolására képes. A jövőben számolni kell azzal, hogy a csipkártya egyfajta elektronikus pénztárca lehet, vagy használható személyiségazonosító kártyának is. A hazai hitelintézetek közül a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) Rt. bocsátott ki elsőként – ez év januárja előtt – csipkártyát. A lépést segítette az a tény, hogy a két kártyaszolgáltató: Visa 2005. január 1-jétől, a MasterCard pedig 2006. január 1-jétől azokat a károkat, amelyek bankkártyákkal kapcsolatos visszaélésekből származnak, és amiket csipkártyás rendszerrel meg lehetett volna előzni, arra a kibocsátó vagy elfogadó bankra terheli, amelyik nem rendelkezik az új technológiával. A csipkártyák bevezetése a K&H Banknál egy évet vett igénybe, ami nem túl hosszú idő ahhoz képest, hogy mennyi hibalehetőséget kell ilyenkor kiszűrni. A banknál 2002 májusa óta folyamatos a csipkártya kiadása. Jelenleg már csak úgynevezett hibrid kártyákat adnak ki, amelyek a csip mellett mágnescsíkot is tartalmaznak – tudtuk meg a pénzintézet kommunikációs osztályvezetőjétől. Andok Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy bár a csipkártyák előállítása négyszer annyiba kerül, mint a hagyományos kártya, a K&H Bank nem hárítja át a pluszköltséget az ügyfeleire.
Időközben a csipkártyák kibocsátása terén lemaradásban lévő OTP Bank Rt. is mozgásba lendült. Előbb egy kísérleti programot indított el a pénzintézet, tesztelte a rendszert, majd idén január közepén kezdődött el a csippel ellátott kártyák kiadása. A rendszer kiépítése itt is időt vesz igénybe, hiszen át kell alakítani az OTP Bank által üzemeltetett pénzkiadó automatákat és a kártyaelfogadó helyeket is. A csipkártyát elfogadó hálózat teljes kiépítése a pénzintézet közlése szerint 2007-re várható. A bank a dombornyomású MasterCard és Visa kártyáknál, illetve néhány Maestro és Visa Elektron kártya esetében is már csak csippel ellátott kártyát bocsát ki az új kártyák igénylésénél, valamint a régi, hagyományos kártyák cseréjénél.
Bajban a tulajdonOsok. A MasterCard számítógépes rendszerét feltörve mintegy hetvenezer bankkártyatulajdonos adatait szerezték meg a múlt hét végén – közölte a cég. Korábbi hírek szerint ugyanakkor 13,9 millió MasterCard, illetve Maestro és Cirrus, valamint 22 millió Visa kártya lehet érintett a bűncselekményben. A hackertámadás a cég pénzügyi tranzakcióit végző cég atlantai rendszerét érte. A behatolók az ügyfelek nevét, számlaszámát és a kártyák lejárati idejét szerezték meg. (MTI)
