Megerősítette a főapát-püspök, hogy a katolikus egyház részéről senki nem kérte fel erre az útra, azt a kapcsolatrendszerét „mozgatta”, amelyet már korábban kialakított az éppen 15 éve az orosz ortodox egyház fejévé választott II. Alekszijjel. Barátságuk 1994-ben kezdődött, amikor a pátriárka magyarországi látogatása során Pannonhalmát – az 1054-es nyugati– keleti egyházszakadás előtt alapított bencés kolostort – is fölkereste. Azóta többször találkoztak, folyamatos levelezésben állnak egymással. Várszegi Asztrik óvott attól, hogy azt érzékeltesse, akár magyar jószolgálati erőfeszítések révén, magyarországi helyszínen, elérhető közelségbe került volna a pápa és az orosz ortodox pátriárka régóta esedékes találkozója. – Intézmények, egyházak között csak akkor lehet béke, ha a lelkek megbékélnek egymással – magyarázta Várszegi püspök –, ezen az alapon jelenthetek ki annyit, hogy jó kapcsolatokból bármi lehet.
Ismeretes, hogy először 1996-ban merült fel, II. János Pál pápa második látogatása közeledtével, hogy létrejöhet a „nagy találkozó”. Többek között 2001-ben is rebesgették a hazai sajtóban az egyháztörténeti szenzáció esetleges magyarországi bekövetkeztét. Amint az Igor Vizsanov, a moszkvai patriarkátus külügyi osztályának titkára tegnapi nyilatkozatában is érzékeltette: a találkozók azért maradnak el, mert az orosz ortodoxia úgy érzi, Róma erőteljes katolikus térítőmunkát végez az orosz térségben.

Saját kezűleg készített halálos lőfegyvert a férfi: ölt is vele, majd elmenekült