A gyermeklétszám csökkenése sok kistelepülésen az oktatási feladatok átszervezését kényszeríti ki – jelentette ki nemrégiben Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció vidékpolitikai munkacsoportjának vezetője. A politikus szerint a helyes irány az, ha a települések együttműködéssel, társulással oldják meg a közoktatási feladatok ellátását, az átalakulással járó többletköltségeket pedig normatív alapon támogatja a költségvetés.
A szocialisták azt is javasolják, hogy a pedagógusok kevesebb óraszámban is taníthassanak. Ebben az esetben bérük arányosan csökkenne, ám a nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultságuk megfelelne a teljes értékű foglalkoztatásnak. A munkacsoport ezt ősszel törvénymódosítási javaslatként benyújtja a parlamentnek. Tatai-Tóth szerint a gyermeklétszám csökkenése miatt felszabaduló pedagógusokat azokra a feladatokra kell átképezni, amelyek megoldására feltétlenül szükség van.
– A kistérségi társulások önkéntes alapon szerveződnek, együttműködésük általában többcélú, ennek csak egyik szelete az oktatás – mondta lapunknak Nagyrónai László, az Oktatási Minisztérium fenntartói kapcsolatok osztályának vezetője. A szakember szerint összesen 168 kistérség van Magyarországon, ebből 151 körzetben már megalapították a társulást. Ösztönző támogatást tavaly 74, működési támogatást pedig 108 társulás kapott. Nagyrónai úgy látja: az együttműködéssel létrehozott iskolák általában csupán 3–5 kilométer távolságra vannak a legmesszebb lakó diáktól. Hozzátette: a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljön, mint egy nagyvárosi tanuló. Egy kistelepülési iskolában bizony gyakran előfordul, hogy valamelyik tárgyból felső tagozatban nincs szaktanár, hiányzik a megfelelő szintű idegen nyelvi, illetve számítástechnikai oktatás. Nagyrónai szerint a társulás – a gyakorlatban legalábbis – nem feltétlenül jár iskola-összevonással. Az is elképzelhető, hogy a tagintézmények megosztják egymás között a feladatokat, például az egyikben működik az alsó, a másikban a felső tagozat. Ebben az esetben is sok pénzt lehet megtakarítani, hiszen papíron csak egy iskola van, így egy igazgatót és egy könyvelési, adminisztrációs osztályt kell fenntartani.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint a kormány további iskolabezárásokat és pedagóguselbocsátásokat helyezett kilátásba. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben sorozatos iskolabezárásokra kényszerültek a települések, mivel a kormány még a bérek fedezetét sem biztosította. Tavaly egyébként reálértékben is csökkent a pedagógusbér, amire a Bokros-csomag óta nem volt példa.
A fideszes politikus szerint a költségvetés előkészítése során éles vita bontakozott ki az átlagnál alacsonyabb létszámmal működő óvodák, iskolák támogatásáról. A szakmai szervezetek, az önkormányzatok tiltakozása ellenére egy olyan finanszírozási modellt fogadott el a kormánypárti többség, amely bünteti a kis iskolákat és óvodásokat. Az ide járó gyerekek után szeptembertől tízezer forinttal kevesebb támogatást kapnak a fenntartók, mint a többi diák után. A döntés megközelítőleg 1100 intézményt és több ezer gyermeket érint.
A Fidesz szerint a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása állami feladat. Elfogadhatatlan, hogy a kormány az oktatási rendszer működését nem a minősége, hanem a gyerekek létszáma alapján akarja szabályozni. Sió kijelentette: az a helyes, ha lehetőség szerint minden kistelepülésen van óvodai ellátás és általános iskolai alsó tagozat, amennyiben erre igény van, és a minőségi oktatás feltételei is megteremthetőek. Ez a rendszer akkor működőképes, ha a kiadások meghatározó részét, 90-100 százalékát állami támogatásból biztosítják. Hozzátette: ha a Fidesz 2006-ban kormányzati pozícióba kerül, már szeptembertől eltörli a létszámszabályt, ami veszélyezteti a kistelepülési óvodákat és iskolákat. A következő évtől pedig egy olyan finanszírozási rendszert vezetnek be, amely kiemelten támogatja ezeket az intézményeket, s ezzel párhuzamosan a minőségi oktatás, nevelés követelményét szabja meg számukra.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
