Bealkonyulhat a kistelepülési iskoláknak

Másképp látja a kormány, és másképp az ellenzék a kistelepülési iskolák jövőjét. A kormánypártok szerint a gyermeklétszám csökkenése miatt az oktatási rendszer szempontjából is a társulások létrejöttét kell elősegíteni, ami több iskola bezárásához vezet. Mivel így kevesebb pedagógusra lesz szükség, azt javasolják, hogy az iskolák csökkentett óraszámban is foglalkoztathassák őket. A Fidesz szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a kormány az oktatás működését nem a minőség, hanem a gyereklétszám alapján akarja szabályozni, és így válogatás nélkül bünteti a kisiskolák tanulóit és pedagógusait.

2005. 06. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyermeklétszám csökkenése sok kistelepülésen az oktatási feladatok átszervezését kényszeríti ki – jelentette ki nemrégiben Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció vidékpolitikai munkacsoportjának vezetője. A politikus szerint a helyes irány az, ha a települések együttműködéssel, társulással oldják meg a közoktatási feladatok ellátását, az átalakulással járó többletköltségeket pedig normatív alapon támogatja a költségvetés.
A szocialisták azt is javasolják, hogy a pedagógusok kevesebb óraszámban is taníthassanak. Ebben az esetben bérük arányosan csökkenne, ám a nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultságuk megfelelne a teljes értékű foglalkoztatásnak. A munkacsoport ezt ősszel törvénymódosítási javaslatként benyújtja a parlamentnek. Tatai-Tóth szerint a gyermeklétszám csökkenése miatt felszabaduló pedagógusokat azokra a feladatokra kell átképezni, amelyek megoldására feltétlenül szükség van.
– A kistérségi társulások önkéntes alapon szerveződnek, együttműködésük általában többcélú, ennek csak egyik szelete az oktatás – mondta lapunknak Nagyrónai László, az Oktatási Minisztérium fenntartói kapcsolatok osztályának vezetője. A szakember szerint összesen 168 kistérség van Magyarországon, ebből 151 körzetben már megalapították a társulást. Ösztönző támogatást tavaly 74, működési támogatást pedig 108 társulás kapott. Nagyrónai úgy látja: az együttműködéssel létrehozott iskolák általában csupán 3–5 kilométer távolságra vannak a legmesszebb lakó diáktól. Hozzátette: a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljön, mint egy nagyvárosi tanuló. Egy kistelepülési iskolában bizony gyakran előfordul, hogy valamelyik tárgyból felső tagozatban nincs szaktanár, hiányzik a megfelelő szintű idegen nyelvi, illetve számítástechnikai oktatás. Nagyrónai szerint a társulás – a gyakorlatban legalábbis – nem feltétlenül jár iskola-összevonással. Az is elképzelhető, hogy a tagintézmények megosztják egymás között a feladatokat, például az egyikben működik az alsó, a másikban a felső tagozat. Ebben az esetben is sok pénzt lehet megtakarítani, hiszen papíron csak egy iskola van, így egy igazgatót és egy könyvelési, adminisztrációs osztályt kell fenntartani.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint a kormány további iskolabezárásokat és pedagóguselbocsátásokat helyezett kilátásba. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben sorozatos iskolabezárásokra kényszerültek a települések, mivel a kormány még a bérek fedezetét sem biztosította. Tavaly egyébként reálértékben is csökkent a pedagógusbér, amire a Bokros-csomag óta nem volt példa.
A fideszes politikus szerint a költségvetés előkészítése során éles vita bontakozott ki az átlagnál alacsonyabb létszámmal működő óvodák, iskolák támogatásáról. A szakmai szervezetek, az önkormányzatok tiltakozása ellenére egy olyan finanszírozási modellt fogadott el a kormánypárti többség, amely bünteti a kis iskolákat és óvodásokat. Az ide járó gyerekek után szeptembertől tízezer forinttal kevesebb támogatást kapnak a fenntartók, mint a többi diák után. A döntés megközelítőleg 1100 intézményt és több ezer gyermeket érint.
A Fidesz szerint a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása állami feladat. Elfogadhatatlan, hogy a kormány az oktatási rendszer működését nem a minősége, hanem a gyerekek létszáma alapján akarja szabályozni. Sió kijelentette: az a helyes, ha lehetőség szerint minden kistelepülésen van óvodai ellátás és általános iskolai alsó tagozat, amennyiben erre igény van, és a minőségi oktatás feltételei is megteremthetőek. Ez a rendszer akkor működőképes, ha a kiadások meghatározó részét, 90-100 százalékát állami támogatásból biztosítják. Hozzátette: ha a Fidesz 2006-ban kormányzati pozícióba kerül, már szeptembertől eltörli a létszámszabályt, ami veszélyezteti a kistelepülési óvodákat és iskolákat. A következő évtől pedig egy olyan finanszírozási rendszert vezetnek be, amely kiemelten támogatja ezeket az intézményeket, s ezzel párhuzamosan a minőségi oktatás, nevelés követelményét szabja meg számukra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.