Kétnapos konferenciát rendezett a Közép-európai Egyetem (CEU) a gazdasági felsőoktatásról és a kutatás-fejlesztésről, amelyen a Világbank és számos nemzetközi oktatási központ vezetői vesznek részt. A fórumon felszólalt Csaba László, a CEU professzora, aki egy hatékonyabb gazdasági képzés lehetőségeiről beszélt. Tapasztalatai szerint Magyarországon a gazdasági felsőoktatásban a mennyiség és minőség ellentmondása figyelhető meg: míg egyre többen részesülnek felsőfokú képzésben, addig a diploma egyre kevesebbet ér. Ez a menynyiségi bővülés az oktatási intézmények mentén jött létre, nem pedig a piac igényeit követve – figyelmeztetett Csaba László, hangsúlyozva: az intézmények a tudás és tanulóképesség helyett a lexikális anyag elsajátítására koncentrálnak, miközben több együttműködésre lenne szükség az üzleti szférával, amely jó kapcsolatok esetén a jelenleginél jóval hatékonyabban tudná támogatni a tudományos képzéseket.
Lapunk kérdésére az államháztartás helyzetével kapcsolatban kiemelte, hogy a kormányzati kijelentések és a napi tapasztalatok közötti ellentét bizalmi válságot eredményezett, amely lényegesebb gond, mint az államháztartás magas hiánya. Megjegyezte: az adótervek heti változása szintén kiszámíthatatlanságot jelent, a kialakult hiteltelenségért és bizalomvesztésért pedig magas árat lehet fizetni. Csaba László szerint további probléma, hogy a bizalmi válság és a magas hiány ellenére a pénzügyminiszter Financial Timesban megjelent nyilatkozata szerint nem terveznek radikális változtatásokat. Mint fogalmazott, a pénzügyi vezetésnek nem a választói rétegeket kell folyamatosan megszólítania, sokkal inkább a befektetőket kell meggyőznie.
Kedvezőtlen környezet. Az idén kedvezőtlenül alakul a külső környezet hatása a magyar gazdaságra – áll az International Center of Economic Growth tanulmányában. Az anyag szerint a globális gazdaság ugyan bővülni fog, s viszonylag alacsony lesz az infláció is, ám kockázatot jelent az olajárak drágulása, illetve Nyugat-Európa lefékeződése. A felmérés kitér arra is: a magyar GDP jelentősen gyengül 2005-ben: 3,2 százalékra mérséklődik, a tavalyi 4,1 százalékról. Az államháztartás hiánya meghaladja a tervezetet az egyszeri többletkiadások, a kedvezőtlen ciklikus hatások miatti kisebb bevételek nyomán. Az államháztartás hiánya 2005-ben a GDP 5,2 százaléka lesz az intézet szerint. A folyó fizetési mérleg hiánya változatlanul magas, bár kissé csökkenhet 2004-hez képest a GDP 8,3 százalékára – válik az elemzés készítői. (Sz. Cs.)
