Magyarországnak olyan új elnöke van, akinél senki sem ismeri jobban az államfői jogköröket – áll a pozsonyi Pravda tegnapi számában. A baloldali lap emlékeztet arra, hogy Magyarország új köztársasági elnöke a kilencvenes években, egy teljes évtizeden át volt az Alkotmánybíróság elnökeként az államfői jogkörök kidolgozója. A lap kiemeli: Sólyom következetesen szorgalmazta a kommunizmus áldozatainak kártalanítását, és ellenezte a halálbüntetést. Eszménye a keveset szóló, senkinek nem hódoló és senkit sem hódoltató államfő lesz, aki akkor avatkozik be a folyamatokba, ha már komoly a baj, és ezt az alkotmányos rend helyreállítása érdekében teszi.
A Kurier című független osztrák napilap Kudarc Magyarország kormánya számára címmel ismertette Stefan Galoppi írását, aki egyebek közt megállapította, a nagyobbik kormánypárt szavazási vereséget szenvedett a parlamentben, ami nem marad következmények nélkül a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette koalíció számára. A cikkíró úgy látja, az SZDSZ felelős Szili Katalin szocialista jelölt kudarcáért, mert húsz képviselője közül 17 tartózkodott a szavazástól a döntő harmadik fordulóban, így négy szavazat hiányzott a győzelemhez.
Az osztrák közszolgálati televízió sem felejti el megjegyezni, Szili veresége annak tudható be, hogy a kis liberális párt, az SZDSZ bojkottálta a szavazást. A párt már jóval előre elutasította Szilit, mondván, a politikus asszony nincs abban a helyzetben, hogy a nemzet egységét képviselje. Ezért súlyos koalíciós válság veszélye fenyeget – áll az orf.at tudósításában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megemlíti többek közt az új köztársasági elnök németországi kapcsolatait is. Georg Paul Hefty cikkét egy adomával kezdi: Amikor a kölni egyetem díszdoktorává avatták Sólyom Lászlót, valaki megkérdezte tőle, nem akar-e Magyarország következő elnöke lenni. Sólyom akkor rámutatott egy jelenlévőre, és azt mondta: Ő lesz az elnök. S valóban, Mádl Ferenc a következő évben köztársasági elnök lett. A FAZ története azt példázta, Sólyom az alkotmányjogászoknak ahhoz a nemzetközi köréhez tartozik, akik az alkotmánybíróság gondolatát a rendszerváltozás után Közép- és Kelet-Európa oly sok országában meghonosították.
A Neue Zürcher Zeitung címoldalon közli, Sólyom László megválasztása aligha könnyíti a szocialisták kormányzását a 2006-os választásokig. A svájci lap szerint a szabad demokraták Szilinél függetlenebb elnököt akartak.
A cseh Lidové noviny című lap azt emelte ki, hogy az újonnan megválasztott magyar köztársasági elnök aktívan részt vett néhány olyan környezetvédelmi megmozdulásban a nyolcvanas évektől kezdve, mint például a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítése elleni akció.
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
