Egy világjáró magyar

El sem lehet képzelni annál kalandosabb életutat, mint amilyet Janitsáry Miklós tudhat maga mögött. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy huszonévesen avatták õket máltai lovaggá, illetve hogy takarítóból lettek a CBC, a kanadai állami televízió egyik részlegének az igazgatójává. Janitsáry Miklós csaknem négy évtizedes külföldi tartózkodás után nyolc esztendeje ismét Magyarországon él, tanít a Budapesti Gazdasági Fõiskolán, valamint vezeti és szerkeszti a Hír Televízió Világjáró magyarok címû interjúsorozatát.

Lázár Fruzsina
2005. 06. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a nagyvilágban inkább rendezõként ismerik, pályafutását színészként kezdte.

Annak idején két évig jártam a színmûvészeti fõiskolára, Bodrogi Gyula, Törõcsik Mari osztálytársa voltam. 1954-ben – osztályidegen lévén – „kirostáltak”. Szerencsére az osztályfõnököm, Both Béla éppen akkor kapta meg a Magyar Állami Faluszínház fõrendezõi posztját. Hat nappal a kidobatásom után már szerzõdtetett is énekes-színésznek. 1956 szeptemberében a békéscsabai teátrumhoz kerültem, túl sok szerepem azonban nem akadt, egy hónap múlva ugyanis kitört a forradalom.

Nem sokkal késõbb jó néhány sorstársával együtt menekülnie kellett Magyarországról.

A Budapesti Forradalmi Bizottság két tagja jött értem Békéscsabára. Arra voltak kíváncsiak, hogy az orosz katonák a megállapodás értelmében valóban kivonultak-e Békés megyén keresztül az országból. Én, persze, csak a fõváros felé tartó tankokat láttam. November másodikán érkeztem Pestre a rossz hírrel, két nap múlva már lõtték a várost. Ott voltam a Corvin-közben, a Széna téren, Békéscsabán halálra ítéltek… Én ugyan maradtam volna Magyarországon, de a feleségem azt mondta, nem akar fiatalon megözvegyülni.

Kanadánál távolabbi országot nem is választhattak volna…

Megérkezésünk után azonnal jelentkeztem a kanadai állami televíziónál. Mondták, hogy értékelik a lelkesedésem, de azért elõször nem ártana megtanulni angolul. Így lettem hullakiadó egy kórházban. Nem hangzik jól, pedig csodálatos idõszak volt. Odaadtam napi két halottat a hullaszállítónak, a maradék idõben pedig nyugodtan tanulhattam. Elõször angolul, aztán az egyetemi vizsgáimra. Ezek után már biztosan kapott állást a televízióban! Takarítóként. Stúdiót söpörtünk az ukrán fõnökömmel… Huszonhét év után azonban az állami televízió egyik részlegének igazgató-fõrendezõjeként „szereltem le”.

Mikor avatták máltai lovaggá?

Még 1957-ben, amikor külföldi kérésre három fontos embert – tudósokat – menekítettem ki Magyarországról. Pedig akkoriban már akasztottak.

Úgy érti, hogy visszajött értük?

Úgy. Egyik alkalommal meg is sebesültem.

A színészi pályafutását végképp feladta a televízió-zásért?

Nem egészen. Tagja lettem ugyanis a Kertész Sándor alapította Torontói Magyar Színháznak, amely tizenkét évig mûködött. Olyan színészek voltak a társulat tagjai, mint Szörényi Éva, Vaszary Piroska.

Úgy tudom, rendezõként szinte minden televíziós mûfajt kipróbált.

Hogy a legismertebbekkel kezdjem, az Egyesült Államokban fél évig rendeztem a Kojak címû sorozatot, majd a Columbót, a fõszerepben Peter Falkkal, akirõl egyébként kevesen tudják, hogy Falk Miksa dédunokája.

Elismert polgára lett Kanadának, megbecsülték a munkáját. Miért jött vissza Magyarországra?

Egyedüli gyerek voltam. Beteg lett az édesanyám, valakinek vigyáznia kellett rá. Közben meghívtak tanítani a Budapesti Gazdasági Fõiskolára, kommunikációt oktatok angol nyelven. Megszerettem ezt a munkát, Magyarországot is szeretem.

Meg aztán ott van a Hír Tv is.

Én vagyok a televízió hangja… Én mondom például, hogy „egyenesen önnek”. Eredetileg valaki mást kértek fel erre a feladatra, ám õ nem tudott megjelenni a felvételen. Az utolsó pillanatban kerestek meg engem. Azt is megkérdezték, szeretnék- e mûsort készíteni. Azt biztosan tudtam, hogy politizálni nem akarok, ismerek azonban számtalan külföldön élõ magyart, akit érdemes volna bemutatni a hazai nézõknek. Így indult el 2003-ban a Világjáró magyarok. A sorozat azóta felkerült a világhálóra, vetítik Európában, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon. A több mint száz meghívott vendégem között volt például Szõts André producer, gróf Nádasdy Ferenc környezetvédõ, Tony Curtis, a világhírû amerikai sztár és Marton Éva, a szintén világhírû operaénekesnõ.

Kivel készítette a legemlékezetesebb beszélgetést?

Sok érdekes interjúalanyom volt, az egyik például dr. Dávid Tamás rákkutató. Dávid Tamás akkor döntött úgy, hogy elmegy az Amazonas partjára az esõerdõbe, és kideríti, mi az oka az ott élõ emberek rendkívül magas átlagéletkorának, amikor az elsõ felesége huszonhat évesen meghalt rákban. Dél-Amerikában rá is talált egy hatféle fûbõl álló fõzetre, amely rendkívül hatékony a rákos megbetegedések ellen. Az Ausztriában élõ kutatóorvossal való beszélgetés akkora érdeklõdést váltott ki a magyar nézõk körében, hogy másodszor is meghívtam a mûsorba, sõt terve-zem, hogy készítek vele egy harmadik interjút is.

Milyen további tervei vannak?

Diplomatatáska címmel szeretnék újabb interjúsorozatot készíteni a Hír Televízió számára. Ebbe a mû-sorba a Magyarországon élõ külföldi nagyköveteket sze-retném meghívni. Ezen kívül tervezem, hogy a Világjáró magyarok fontosabb beszélgetéseit könyv alakban is közzéteszem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.