Hazánk hét természeti csodája közül egy közvélemény-kutatás szerint az első helyre a Baradla-barlangot vagy ismertebb nevén az aggteleki cseppkőbarlangot teszik az emberek. Hazánk legrégebben kutatott és látogatott, leghosszabb és legszebb barlangját az 1800-as években csupán néhány száz, az 1900-as évek elején pedig néhány ezer ember kereste fel. A látogatók száma az utóbbi évtizedben már évi százötvenezer fő körül mozgott.
A természetvédők megelégedésére a másfél évig tartó barlangrekonstrukció során többek között olyan kis energiaigényű, szakaszosan működtethető általános és díszvilágítást alakítottak ki, amely megelőzi a barlangtól idegen növényzet fény hatására történő megtelepedését. Az infrastrukturális felújítás alkalmával olyan tartós eszközöket, anyagokat, berendezéseket építettek be, amelyek garantálják, hogy a barlang több évtizeden át jelentősebb beruházás nélkül látogatható legyen. Az átadás óta újra bejárható a barlangrendszer kétségtelenül legszebb és legváltozatosabb túraútvonala, a jósvafői középtúra, amely útismétlés nélkül vezet végig a cseppkőbarlang jósvafői oldalának teljes villanyvilágítással ellátott szakaszán.
Ezen az útszakaszon látható a világ egyik legnagyobb cseppkőóriása, a Csillagvizsgáló, s a nagyszerű akusztikájú Óriások terme, amely kamarazenei rendezvényeknek is helyet ad. Az aggteleki szakaszon pedig egy másik föld alatti terem, a hangversenyterem nagyobb zenei eseményeknek is helyt ad, itt lesz hallható például június 12-én a miskolci nemzetközi operafesztiválon Rossini A sevillai borbély című operája a lipcsei Musikschule előadásában. Az idén nyáron többek között a tárogatós világtalálkozó résztvevői és Lajkó Félix is tart e teremben koncertet. A Baradla-barlang hírnevét felhasználva a nemzeti park a többi természeti kincsét is igyekszik a turistáknak megmutatni. – Erre szolgál többek között az erdei iskola, s a környék helyt ad a környék kézművestáborainak is. Nagyon megszerethető maga Jósvafő is, nyári fényeivel, középen csörgedező patakjával s régi mesekönyvek illusztrációira emlékeztető házaival együtt. Fel is lendült a rendszerváltozás óta a falusi turizmus – tudtuk meg Berecz Bélától. Remélhetőleg a hírnevet is növeli, hogy kettős évfordulót ünnepel az idén a vidék: húsz éve nyilvánították a területet nemzeti parkká, illetve tíz éve, hogy világörökségi rangra emelkedett az aggteleki karszt.
Legyünk szelíd turisták! A betonrengeteghez és szmoghoz szokott városi emberek ma már akár több száz kilométert is utaznak egy hétvége kedvéért, hogy a természeti csodákban gyönyörködhessenek. Az ökoturizmus, más néven szelíd turizmus divatja csak egy-két évtizedes múltra tekint vissza, de a hazai nemzeti parki igazgatóságok már sorra nyitják meg a tanösvényeket, bemutatóhelyeket, s nagy figyelmet fektetnek a tudatformálásra is. Szelíd, tehát az úti célja felkeresésénél a környezetet kevésbé terhelő turistának nemcsak az számít, aki természetvédelmi területeket látogat. Ide sorolható mindenki, aki autó helyett vonattal utazik, akár külföldre is, vagy a sokemeletes tengerparti üdülőkomplexumok helyett inkább egy békés családi portát bérel ki, netán a falusi turizmus vendégházhálózatának és a turistaegyesületek kulcsosházainak használatával segíti az elmaradottabb térségek fejlődését. Vagy akár az is, aki a jetski helyett az evezőt, a krosszmotor helyett a kerékpárt vagy a lovat választja. Környezetvédelmi rovatunk új sorozatával a nyári hónapokban szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét a szelíd turizmus adta lehetőségekre.
