Szembesültünk azzal az érettségi és szakmai vizsgák idején, hogy az oktatási tárca jelentősen csökkentette a pedagógusok díjazását – mondta lapunknak Szlankó Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Korábban a maturán külön díjazták az írásbelit és szóbelit, most azonban ez egy vizsgának számít, így a pedagógusoknak járó pénz is körülbelül a felére csökkent.
Szlankó szerint különösen súlyos a helyzet a szakiskolákban, ahol a miniszérium egy rendelettel harmadára csökkentette a szakmai vizsgákért járó pedagógusi díjat. Az alelnök úgy látja: ez utóbbi rendelkezés nem csak méltánytalan, de az esélyegyenlőséget is sérti, mivel különbséget tesz a szakmai vizsgafeladatokat ellátó tanár és az érettségiztető pedagógus munkája között, pedig az előbbit ugyanolyan mértékű díjazás illetné meg. Szlankó szerint a minisztérium úgy módosította a rendeletet, hogy a döntés előtt egyetlen szakmai érdek-képviseleti szervvel sem egyeztetett. A PSZ azt kéri a tárcától, hogy változtassa meg a jogszabályt, és a pluszmunkáért fizessen több pénzt. Hozzátette: az oktatási jogok biztosához is számtalan panaszos fordult a csökkentett díjazás miatt, ezért Aáry-Tamás Lajos levélben fordult az ügyben az oktatási miniszterhez.
Eddig az iskoláktól függött, hogy fizetnek-e valamit a szakmai vizsgákon a kérdező tanárnak és a jegyzőnek vagy sem – mondta lapunknak Jakab János szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A miniszteri rendeletmódosítás értelmében idén az érettségiztető tanárok díjának egyharmada illeti meg a szakiskolában vizsgáztató pedagógust, két év múlva pedig ő is ugyanannyit kap majd, mint a maturán részt vevő tanár. – Az iskolák azonban kiegészíthetik ezt az összeget – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár szerint az Országos Szakképzési Tanács támogatta a módosítást
Mulasztott az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság szerint mulasztást követett el az Országgyűlés, amikor az 1993-as felsőoktatási törvényben nem szabályozta, hogy az egyetemek mennyi ideig és milyen feltételek mellett javíthatják ki a hallgató kötelezettségével – például a tandíjfizetéssel – kapcsolatos tévedésüket. A taláros testület felhívta az Országgyűlést, hogy ez év december 31-ig szüntesse meg az alkotmányellenes helyzetet. – Üdvözöljük a döntést, mivel egy létező problémára mutatott rá a testület – mondta lapunknak Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
