Gombamód elszaporodtak Kínában a világhálón publikált naplók, vagyis a blogok is, különösen azóta, hogy a Microsoft elindította az MSN Spaces nevű ingyenes szolgáltatását. A redmondi szoftveróriás adatai szerint alig egy hónap alatt több mint ötmillió blogot indítottak kínai nyelven, ám ez a szám nem tartalmazza sem az egyéb kínai szolgáltatókat, sem a külföldi szervereken vezetett webnaplókat. Sok kínai ugyanis arra kényszerül, hogy gondolatait ne az MSN oldalain, hanem másutt oszsza meg a világgal, amikor a „demokrácia” szó mellett még egy tucatnyi nincs engedélyezve a naplóíróknak. Az MSN rendszere automatikusan letiltja például a „szabadság”, „Tajvan függetlensége” és „emberi jogok” kifejezést, amenynyiben ezeket címnek szánja írójuk. És ezen a ponton fejlődött ki a blogosok virágnyelve. A számítógép ugyanis a szavakat szűri és nem a jelentésüket, ezért – ahogy azt minden tisztességes diktatúrában tették eddig a gondolkodók – új köntösbe bújtatták a veszélyesnek bélyegzett szavakat. Akit mégis rajtakapnak, hogy „tavaszi rétnek” nevezi a szabadságot és ellenállásra biztat, az kemény büntetésre számíthat. Az ingyenes blogszolgáltatás elindítása (vagyis május 26.) óta 54 embert börtönöztek be, mert felbujtó tartalmú szövegeket terjesztettek az interneten. A további félreértések elkerülése céljából a kínai kormány úgy döntött, e hónap végéig az összes blogot be kell jegyeztetni a hatóságoknál, s amelyik nem kapja meg az engedélyt, egyszerűen letörlik.
A Microsoft együttműködik a blogokat cenzúrázó kínai hatóságokkal – mondta Adam Sohn, az MSN marketingigazgatója az AP hírügynökségnek. Sohn szerint Kína kormánya több céget is támogat, hogy kiszűrjék a nemkívánatos szavakat a naplókból. Az üzleti érdek szempontjából figyelembe kellett venni a helyi piac szokásait, viszont mindent egybevéve – mondta Sohn – még a szűrőkkel együtt is fontos szerepet tölt be az MSN Spaces Kínában, mert a szolgáltatás segítségével emberek milliói érintkezhetnek egymással, cserélhetnek képeket, és építhetnek fel kapcsolatokat, ami pedig döntő pont a vitában.
A gépezet harmincezer internetes rendőre ugyanakkor nemcsak a politikailag kellemetlen oldalakat blokkolja, hanem a pornólapokat és az illegális szerencsejátékokat is. Az internet minél szélesebb körben való elterjesztése az országban nem pusztán azért kormányprogram, hogy emeljék a lakosság életszínvonalát, hanem hogy lekörözzék az egyetlen riválist, az Egyesült Államokat a felhasználók számában. Egyes becslések szerint a széles sávú internet-hozzáférés terén 2007-re meg is fogja előzni a világháló szülőföldjét, ami a kínai–amerikai presztízsháború egyik újabb győzelme lehet.
Mindenesetre nem egyedül az MSN járul hozzá a kommunista pártgépezet féktelen cenzúrázási programjához. Ha valaki a kínai Google-lal keres információt Tajvan függetlenségéről vagy a Falun Gongról, a szolgáltatás nem jelez találatot. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet felszólította a Google-t, a Microsoftot és a Yahoo!-t, hogy tegyen meg mindent a véleményszabadságért.
Megjegyzendő, hogy az egyik pekingi japánellenes tüntetést a világháló egyik kínai zugából szervezték. A Wall Street Journal ázsiai kiadásában Hsziao Csiang (Xiao Qiang) azt elemezte, hogy ez a demonstráció volt Kína első interneten keresztül szervezett, nemzetközi jelentőségű megmozdulása. Internetes cenzúra a nyugati világban is van, a német Google a szélsőjobboldali tartalmakat szűri ki a keresési eredmények közül.
Pofon a Pártnak. Ahogyan a KKP cenzúrázza a kínai médiát, úgy állt csatasorba az ellenzék és írta meg a nemzetközi kortárs sajtó egyik legbefolyásosabb cikksorozatát. A kínai Da Ji Yuan nevű újságban tavaly novemberben jelent meg a híres Kilenc kommentár, amelynek hatására mára csaknem 2,4 millió tag hagyta el a kommunista pártot. A 68 millió főt számláló mamutpártból elsőként kilépő tagok a cikk megjelenését követő negyedik napon, 2004. június 19-én internetes oldalt indítottak (tuidang.dajiyuan.com), amelyen beszámolnak távozásuk okairól, és leadják pártkönyvüket. A névtelenségbe burkolózó kínai újságírók a terjedelmes írásban a kommunista párt minden oldalát bemutatják, ismertetik történetét, felépítését és jellegét, s többek között beszámolnak arról, hogy a párt eddigi uralma alatt 60-80 millió ártatlan kínai halt meg. A Kilenc kommentár angolul, németül és franciául is olvasható a dajiyuan.com aloldalain, amelyeken naponta frissített számláló jelzi, hányan léptek ki legújabban a Kínai Kommunista Pártból.
