Januárra megvalósul a száz lépés?

A kormány száz lépés programjának nagy része csak a jövő év elejétől valósul meg, míg néhány eleme már szeptembertől hatályba lép. Utóbbi kategóriába tartozik például az a módosítás, hogy nem terjed ki a jelenlegi munkanélküliekre az álláskeresési támogatás, csak azokra, akik októbertől veszítik el állásukat. A gyógyszerpiaci szabályok megváltoztatásától megtakarítást remél a kormány, az pedig bizonytalan, honnan lesz pénz a többi lépésre.

A száz lépés programjához kapcsolódó 11 törvénymódosítást tárgyal és fogad el július 4-ig meghosszabbított ülésszakán a parlament – mondta el Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szombaton Zalaegerszegen. Ezek egy része még szeptemberben, zömük január 1-jén életbe lép. Kivéve az egészségügyi intézkedéseket, amelyek egy hároméves folyamatban valósulnának meg. A kancelláriaminiszter azt ígérte: az érvényes és születendő kormányhatározatok, illetve törvények révén a program több mint 90 százaléka még az idén elkészül.
Az Országgyűlés elfogadott napirendje szerint július 4-ig zömmel azokat a lépéseket tárgyalja a parlament, amelyek munkaügyi kérdéseket érintenek. Ilyen például a munkanélküli-segély átkeresztelése álláskeresési támogatássá, illetve a folyósítás rendjének megváltoztatása. A tervek szerint ez ősztől lépne életbe. A jelenlegi munkanélkülieken nem segít az első hónapokban megemelt (igaz, később viszont csökkentett) támogatás, illetve az ígért fokozott állami segítség az álláskereséshez. Ugyanis rájuk ez még nem terjed ki, csak azokra, akik az új rendszer hatálybalépését követően veszítik el munkahelyüket. A jövő héten lesz a zárószavazása az alkalmi munkavállalással kapcsolatos szabályokat módosító javaslatnak is, ez vezetné be többek között a „kékmunka” fogalmát. Ugyancsak a következő hetekben dönt a T. Ház a felnőttképzés, a prémiumévek, az ösztöndíjas foglalkoztatás és az építőipari adatszolgáltatás szabályozásának megváltoztatásáról.
A 15 munkaügyi lépést követően a 21 egészségüggyel kapcsolatosat jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Azonban csak mindössze egy olyan javaslatról dönt a következő hetekben a parlament, amely kapcsolatba hozható ezekkel: a gyógyszerekről és a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról. A kormány szerint túl sok patikaszert fogyasztunk, és arra akarják rávenni az orvosokat, hogy az olcsóbb gyógyszereket írják fel a betegeknek, illetve, hogy „visszaszorítsák az indokolatlan gyógyszerfogyasztást”. Mindez persze csökkentené az egészségügy krónikus hiányát is, hiszen így kevesebb állami támogatást kellene kifizetni.
Az egészségügyi lépések többsége nem igényel törvénymódosítást, hiszen az ígért fejlesztéseknek (mentőállomások, helikopterbázisok építése, rákszűrés) a kormány saját hatáskörben is nekiállhatna. Azonban még mindig nem tudni, hogy a célokra honnan teremtik elő a forrásokat. A sürgősségiellátás-fejlesztési tervekre árnyékot vet az a tény, hogy a múlt héten nagyszabású leépítést jelentett be az Országos Mentőszolgálat.

---