Érvényes volt, de eredménytelenül zárult tegnap a köztársaságielnök-választás első fordulója – jelentette be a szavazást követően Mandur László, a parlament alelnöke. Kifejtette: 221 képviselő vette fel a szavazólapot, közülük 20 kitöltetlenül visszaadta, 199 képviselő adta le voksát, amelyből 196-an szavaztak érvényesen. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az MSZP-frakció jelöltje 183 szavazatot kapott, Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke pedig 13-at. A Fidesz-frakció nem adta le voksát az első fordulóban.
A szavazás titkos volt ugyan, de a nyilatkozatokból annyit tudni lehet, hogy az MSZP 178 képviselője Szili mellett szavazott. Az SZDSZ-frakcióból 19-en ugyan felvették a szavazólapot, ám azt kitöltetlenül vissza is adták. Egy képviselőjük, Mécs Imre a frakció döntése ellenére mégiscsak leadta voksát, méghozzá Szili Katalinra. Úgy tudjuk, két fideszes képviselő felvette ugyan a szavazócédulát, de nem vett részt a voksoláson. Másik két frakciótársuk, Tölgyessy Péter és Hende Csaba – akik későn értesültek a Fidesz-frakció határozatáról – szavaztak, Sólyom Lászlót támogatták. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője elmondása szerint a két utóbbi politikus bemutatta szavazatát a jegyzőknek, így tehát pontosan tudni lehet, valóban a Fidesz jelöltjét támogatták.
Bátrak és gyávák
A voksolást követően Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője frakciója váratlan eljárását indokolva úgy fogalmazott: ki akarták ugratni a nyulat a bokorból, nyúl helyett azonban vakondok másztak elő. Ezzel a politikus arra utalt, hogy a szocialisták, az SZDSZ-es Mécs Imre és a független Balogh Gyula – aki előzőleg nyilvánvalóvá tette, kit támogat majd – Szilire szavaztak, ám nem tudni, hogy a fennmaradó három voks honnan érkezett az MSZP jelöltjére. Áder meggyőződése szerint vagy az MDF-esek vagy a volt MDF-esek között kell keresni ezeket a személyeket. – Volt három bátor vakond, aki igent mondott Szili Katalinra, és volt három gyáva, aki érvénytelenül szavazott – mondta Áder. Majd egy kérést intézett az általa vakondoknak minősített parlamenti képviselőkhöz: akik jobboldalinak mondják magukat, és eddig Sólyom László mellett kampányoltak, szavazzanak rá a keddi második és harmadik fordulóban. Bejelentette, hogy a Fidesz egyhangú döntése értelmében a második államfő-választási körben Sólyom Lászlót ajánlják. A frakcióvezető hozzátette: garantálja, hogy a Fidesz képviselői valamennyien meg is szavazzák Sólyom Lászlót. Kérdésre Áder úgy vélekedett, bár arról, hogy nem vesznek részt a hétfői szavazáson, előzetesen nem egyeztettek jelöltjükkel, szerinte Sólyom örül a történteknek, hiszen mindenki sokkal tisztábban lát most. Munkatársaink által a független és MDF-es képviselőkhöz intézett körkérdésből az derül ki, hogy senki nem akarja magára vállalni az átszavazást. Dávid Ibolya lapunknak nyilatkozva felháborodottan utasította vissza a Fidesz gyanúsítgatását. Kijelentette: a demokrata fórum egységesen megszavazta Sólyom Lászlót. A pártelnök arra szólította fel a Fideszt, hogy tegyék ugyanezt a második voksolási körben, és hagyjanak fel a „gyerekes játékkal”.
Cserbenhagyás?
Dávid Ibolya úgy értékelte, a Fidesz cserbenhagyta saját jelöltjét annak érdekében, hogy tesztelhesse a képviselőket. Szerinte ez az ügyeskedés méltatlan az államfőválasztáshoz, szégyenfoltja az alkotmányos berendezkedésnek. – Az SZDSZ bedugja a fejét a homokba. A Fidesz játszik, hogy tesztelhessen. Az MSZP pedig mérhetetlen gőggel be akarja bizonyítani, hogy egyetlen párt is tud jelöltet állítani – vázolta a parlamentről alkotott képét Dávid Ibolya.
Az Országgyűlés 11 független képviselője közül nyolc (akik korábban MDF-esek voltak) a Nemzeti Fórum tagjai. Ékes József a tömörülés képviseletében lapunk kérdésére elmondta: mivel a sajtónak nem igazolhatták azt, hogyan szavaznak, ezért párosan mentek voksolni, és egymásnak mutatták meg, hová tették az ikszet. Kijelentette: mind a nyolcan Sólyom Lászlót támogatták. A többi három független honatya közül Balogh Gyula elmondta: korábbi nyilatkozatainak megfelelően Szili Katalint támogatta. Boros Imre, mint arról a Magyar Nemzetnek beszámolt, Sólyomra szavazott, Körömi Attila (a Jobbik tagja) pedig felvette ugyan a szavazólapot, ám arra ráírta Rácz Sándort, a nagy-budapesti Munkástanács elnökének a nevét, és a mellé rakta az ikszet. Kérdésünkre elmondta: a lapot személyesen adja majd át az ’56-os forradalom hősének.
Az eredményhirdetést követően körülbelül egy órát tárgyalt zárt ajtók mögött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Hiller István, az MSZP elnöke, Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője, Szili Katalin és Tóbiás József MSZP-s képviselő a kormányfő irodájában.
Támogatás Szilinek
Az egyeztetés helyszínéről először a „védett személyek biztosítása érdekében” ki akarták tessékelni a sajtó munkatársait, ám végül mégiscsak a tájékoztatás mellett döntöttek. Gyurcsány Ferenc elmondta: abban állapodtak meg, hogy az MSZP-frakció „továbbra is kételkedés nélkül támogatja Szili Katalin köztársasági elnökké választását”, és megteszi a második forduló előtt az ehhez szükséges jelölést (amely tegnap este meg is történt, a képviselőcsoport 177 tagjának ajánlásával). Szili úgy nyilatkozott: örömmel fogadta a szavazás eredményét, és megköszönte a bizalmat, majd közölte, természetesen végigcsinálja a második és a harmadik fordulót is, és azt követően kommentálja az eseményeket. Lendvai kifejtette: az első forduló fényében az eddigieknél sokkal több esélyt látnak jelöltjük megválasztására. „Mi az ördögért lépne vissza?” – kérdezte. Arra a felvetésre, hogy számítanak-e további ellenzéki átszavazókra, Hiller elmondta: azt szeretnék, hogy jelöltjükből köztársasági elnök legyen. A Fidesz távolmaradását kommentálva Gyurcsány elmondta: az emberek jelöltje nem ezt érdemli, ez nem játék, nem egy taktikai küzdelem. Lendvai példátlannak nevezte, hogy egy frakció saját jelöltjére nem szavaz.
Egyeztetne az SZDSZ
Bár az MSZP kiáll Szili mellett, a szabad demokraták továbbra is úgy látják, a házelnöknek nincs meg a szükséges többsége az államfőválasztáson. Az SZDSZ tegnap délutáni rendkívüli frakcióülése után Kuncze Gábor pártelnök bejelentette: ismét közös köztársaságielnök-jelölt állítását javasolják koalíciós partnerüknek. Jelezte: ez ügyben meg fogják keresni a szocialisták frakcióvezetését, az SZDSZ ugyanis hajlandó egy közös jelöltről tárgyalni. Egyértelművé tette, máskülönben a keddi fordulóban is felveszik a szavazólapokat, és csakúgy, mint tegnap, vissza is adják. Kuncze kitért azon kérdések elől, amelyek a frakcióból „kiszavazó” Mécs Imre további sorsát firtatták. A Fideszre utalva úgy vélekedett, az ellenzéki frakcióban egyfajta bizalmi válság uralkodhat, amiért „nem merték elindítani, hogy a képviselőik vállalják szavazataikat”.
Felszólítás
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője ma reggelre megbeszélést kezdeményez Dávid Ibolyával, az MDF elnökével és Lezsák Sándorral, a Nemzeti Fórum parlamenti csoportjának vezetőjével annak érdekében, hogy az ellenzék valamennyi képviselője egységesen Sólyom Lászlót támogassa az államfőválasztás második és harmadik fordulójában – jelentette be a politikus a képviselőcsoport hétfő esti ülése után. – A frakció tagjai azt kérték: teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy a képviselők egymás számára ellenőrizhető módon adhassák le a szavazatukat – tájékoztatott. Úgy tudjuk, Áder János ma felszólítja a független honatyákat és a demokrata fórum képviselőit, hogy ők is kövessék ezt a gyakorlatot és játszanak nyílt kártyákkal.
A Fidesz-frakcióvezető bejelentését Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője mindössze azzal kommentálta: Áder Jánosnak az a dolga, hogy a saját frakciójában tartson rendet. Kérdésünkre Lezsák Sándor közölte: ő már megállapodott Áderrel arról, hogy részt vesz a megbeszélésen.
Találkozók
Tegnap este Gyurcsány Ferenc találkozóra hívott a fővárosi Hold Hotelbe több szocialista honatyát. A megbeszélésen jelen volt Vadai Ágnes, Újhelyi István, Botka László, Arató Gergely és Horváth Csaba. A kormányfő a helyszínen megjelenő újságírók kérdésére annyit mondott, hogy a találkozó a magánéletének a részét képezi, ezért nem kíván nyilatkozni. Lapunk tudomást szerzett arról is, hogy Szili Katalin az este folyamán ugyancsak megbeszélést folytatott MSZP-s politikusokkal, Toller Lászlóval, Puch Lászlóval és Tóbiás Józseffel. Az eszmecsere résztvevői lapzártáig elérhetetlennek bizonyultak.
Út a szavazásig
2005. január 22.: Indokolt, hogy a liberális és a konzervatív köztársasági elnök után szocialista politikus következzen az államfői poszton – nyilatkozza Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese.
Február 19.: Az MSZP pécsi szervezete Szili Katalint, a parlament szocialista elnökét javasolja államfőjelöltnek; ezzel lényegében a nyilvánosság elé vitték a MSZP-ben némely elemzők szerint három éve dúló államfő-jelölési kampányt.
Február 24.: A pártpolitika korlátain való felülemelkedésként Sólyom Lászlót javasolja köztársasági elnöknek 110 értelmiségi támogatásával a Védegylet nevű zöld civil szervezet.
Március 4.: Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyeimben – vallja meg Szili Katalin házelnök.
Március 13.: A négy parlamenti párt frakciója megállapodik abban, hogy június 6–7-én lesz az államfőválaszás.
Március 29.: Horn Gyula, az első MSZP–SZDSZ-kormány feje is jelöltetné magát a posztra.
Április 6.: A Szabad Demokraták Szövetsége nem tekinti kompromisszumnak, hogy az összes lehetséges Szili Katalint elénk tárták, és közülük kiválaszthatjuk az egyiket – üzent „hadat” az MSZP-s Szili-híveknek Kuncze Gábor, a liberális párt elnöke.
Április 13.: Suchman Tamás, Toller László felháborodik azon, hogy a liberálisok előbb lődöznek, mielőtt egyáltalán mérlegelnék a nagyobbik kormányzó párt elképzeléseit. A Fidesz szimpátiaszavazást kezdeményez a lakosság körében: a listán Mádl Ferenc neve mellett szerepel Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba neve.
Április 15.: Az MSZP rendkívüli kongresszusán 309 szavazattal Szili Katalin mellett sorakozik fel. 230 szavazatot kapott Glatz Ferenc, a kormányzati jelképbizottság elnöke, volt MTA-elnök. (Bárándy Péter és Horn Gyula előzőleg visszalépett.)
Május 22.: Mádl Ferenc 232 000 szavazattal nyerte a nagyobbik ellenzéki párt szimpátiaszavazását; Sólyom László lett a második, 201 000 vokssal.
Május 24.: Mádl Ferenc újfent elutasítja, hogy újabb ciklust vállaljon mint köztársasági elnök.
Május 25.: Az ügyrendi bizottságban a Fidesz és az MSZP összefogásával lehetségessé válik, hogy a harmadik forduló érvénytelen voksai ne számítsanak bele az eredménybe; ez megnöveli Sólyom esélyeit.
Május 27.: Orbán Viktor Fidesz-elnök és Áder János frakcióvezető rendkívüli sajtótájékoztatón jelentik be, hogy Sólyom László a végleges jelöltjük. Ezt erősíti meg a frakció is május 30-án.
Május 30.: Az SZDSZ bejelenti: húsz képviselője nem ad le a választáson szavazólapot. Körülbelül két hónapnyi Szili Katalin-ellenes kampány után jutottak erre a döntésre, mert bár Sólyom számukra megfelelő, de ha rá szavaznának, az nyílt hadüzenet volna a nagyobbik koalíciós partner számára.
Május 31.: Szili Katalin nem zárja ki, hogy a választás második fordulójában az MSZP mást indít.
Török Gábor politológus: A Fidesz mai eljárása világossá tette, hogy az elnökválasztás a pártok számára tényleg nem jelent többet egyszerű taktikai-hatalmi játéknál. A nagyobbik ellenzéki párt lépése – bár taktikailag akár ügyesnek is nevezhetnénk – az alkotmányosság szellemével ellentétes, jelöltjükhöz, Sólyom Lászlóhoz méltatlan, kommunikációs szempontból pedig nehezen védhető és magyarázható a nyilvánosság előtt. A Fidesz a hosszú frakcióüléssel egyrészt tesztelhette, hogy rajtuk kívül hányan szavaznak Szili Katalinra, másrészt pedig olyan helyzetbe hozták az első forduló győztesének tekinthető házelnököt, amely szinte lehetetlenné teszi a visszalépését. A hétfői eredmény alapján minden korábbinál kiszámíthatatlanabbnak látszik a keddi harmadik forduló, ahol akár a szavazategyenlőség is elképzelhető. Ha az SZDSZ 19 képviselője továbbra sem vesz részt a szavazásban, és az ellenzék képes egységesen fellépni a harmadik fordulóban, Sólyom László nyerhet – ha nem, akkor Szili Katalin futhat be.
Simon János politológus: Hatalmas taktikázás folyik a parlamentben, és egyelőre lehetetlen megmondani, ki kerül majd ki győztesen a küzdelemből. Nem zárható ki, hogy néhány MDF-es vagy független képviselő azért szavazott Szili Katalinra, hogy elaltassa a szocialistákat, és elhitesse velük, hogy győzhet a jelöltjük. Ez a csalóka eredmény ugyanis arra ösztökélheti az MSZP-t, hogy ne léptessék vissza Szili Katalint, ne keressenek új személyt az államfői posztra, hanem tartsanak ki az országos választmány által nagy többséggel elfogadott jelölt mellett. Sok múlik azon, hogy van-e egyáltalán párbeszéd a két ellenzéki párt között. A Fidesz szavazástól való távolmaradása azt mutatja, hogy a polgári párt kivárásra játszik, fölmérik a valódi erőviszonyokat. Ugyanakkor az események kulcsa nem a Fidesz, hanem az MDF kezében van. Bár a kisebbik ellenzéki párt hivatalosan Sólyom László mellett állt ki, nem zárható ki, hogy egyes képviselőik mégis a vallásosságát nyíltan vállaló és a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „lelkiismerete” szerint szavazó Szili Katalint támogatják.
Kiszelly Zoltán politológus: Négypárti konszenzusos jelölt felbukkanása híján a harmadik forduló lesz az igazán fontos; a hétfői, első forduló láthatólag csak „piackutatás” volt. Így foghatta fel a nagyobbik ellenzéki párt is, amely újfajta parlamenti technikát vetett be: távolmaradása révén megszondázta, mekkora a rajta kívül eső mezőben Szili Katalin, illetve Sólyom László támogatottsága. Az eredményből az olvasható ki, hogy összességében Szili pozíciója erősödött. A harmadik fordulóban akár egy-két mandátumos egyszerű többségre is szert tehet. A hétfői eredményből ugyanis arra lehet következtetni, az MSZP-ből nem szavazhattak át sokan Sólyom Lászlóra. Utóbbi köztársaságielnök-jelölt nyilván mérleget készít, érdemes-e vállalnia a további megmérettetést, nem ismerve, mennyire egységesen szavaz majd a Fidesz-frakció, nem rakoncátlankodnak-e például az MKDSZ-esek. Jelenlegi tudásunk szerint a harmadik fordulóban mégis az lesz a döntő, hogy az SZDSZ milyen magatartást tanúsít: részt vesz-e húsz mandátumával a voksoláson, s ha igen, hogyan.
