Egymástól jelentősen eltérő vételi árfolyamon vásárolt eurót egyik ügyfelétől két napon belül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. hivatalos pénzváltó ügynöke, az Interchange Kft.: a különbözet eurónként negyvenöt forint volt. A lapunk birtokába került bizonylatok – számla és átvételi elismervény – szerint a valuta eladójának ötszáz euróért az ügynök fővárosi, Váci utcai irodájában 98 698 forintot fizettek ki, azaz 197,38 forintot egy euróért. Az ügyfél csak később döbbent rá, hogy – finoman szólva – rosszul járt. Újra felkereste a belvárosi irodát, és reklamált. Sikerrel, mert a pénztárnál még 22 485 forintot vehetett át, tehát így már egy euróért 242 forint ütötte a markát. A szokatlan ügyletről Balogh András, az Interchange ügyvezető igazgatója elmondta: a törvény nem kötelezte volna őket a „pótdíjra”, üzletpolitikájuk azonban azt diktálja, hogy partnereik esetleges figyelmetlensége – nem nézik meg a tájékoztató táblát – vagy hibás döntése miatt se szakadjon meg a kapcsolat a cég és az ügyfél között. A reklamáló a vételi árfolyam és a Magyar Nemzeti Bank aznapi hivatalos középárfolyamának a különbözetét kapta meg többletként.
*
A szóban forgó pénzváltó irodájában a hét elején egyébként szintén 197 forintnál valamivel többet adtak egy euróért, ám ha valaki 250 ezer forintnál nagyobb tételt akart eladni, az már 242 forintos árfolyamon tehette ezt meg. Az eladási ár ugyanitt 253,50 forint volt. Egymilliós vételkor pedig egy-kétforintos engedményt adnak az ügyfélnek.
A pénzintézetek között lényeges eltérések mutatkoznak az árfolyamok kialakításában. Az OTP tegnap 243,37 forintért vett és 255,85-ért adott el eurót. A Budapest Banknál 249,08 és 250,32 volt a két szám, míg az Erste Banknál 242,71 és 256,69. A CIB Bank 239,67-ért vásárolta, 259,65-ért pedig kínálta a közös európai pénzt. A Raiffeisen Bank 241,75-ért vett, viszont csak a számlás ügyfeleknek ad el, különbséget téve magán-, illetve céges vevők között. Az előbbiek 254,71, az utóbbiak 251,72 forintért juthattak hozzá egy euróhoz. Az imént felsorolt bankok egyike sem tette függővé az árfolyamot a tranzakció ösz-szegétől. A keveset is épp annyiért forgatják, mint a sokat.
Az OTP Bank Rt. kommunikációs osztályán lapunk érdeklődésére kifejtették, hogy milyen tényezők alakítják ki az eltérő árfolyamokat. Eszerint: egy meghatározott napon a valuta- (készpénz-) árfolyamok az adott külföldi pénznem deviza- (számlapénz) árfolyamától függnek. A devizaárfolyamok a nemzetközi piacokon alakulnak ki több tényező hatásaként. Egy ország devizájának értékét alapvetően gazdasági teljesítménye határozza meg, de a piaci várakozások, a monetáris politika, a spekuláció, a rövid távú tőkemozgások jelentősen és tartósan befolyásolhatják azt. A valutaárfolyamok az ügyfél szempontjából kedvezőtlenebbek, mint a devizaárfolyamok. Ennek az az oka, hogy a készpénz kezelésének pótlólagos költségei vannak, például szállítani és védeni kell. Ezeket a költségeket is figyelembe véve alakítják ki a bankok a valuták vételi és eladási árfolyamai közötti különbözetet, és ennek középértékét mozgatják az aktuális devizaárfolyamok.
A jogszabályok alapján nem lehet sem alsó, sem fölső határt szabni a valuták vételi vagy eladási árfolyamának – közölte lapunkkal Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Egyetlen hatóság sem korlátozhatja a piac szereplőinek ilyen jellegű tevékenységét. Aki irreális áron dolgozik, az előbb-utóbb tönkremegy, azt elkerülik a lehetséges partnerek. Lényeges azonban, hogy a pénzváltási ügylet szabályszerűen köttessék meg, azaz a bank vagy az ügynök megfelelően tájékoztassa ügyfelét a feltételekről. Az ügynökért az őt megbízó hitelintézet jogi felelősséggel tartozik. A PSZÁF fellép, ha az ügyfelek megtévesztésére irányuló információk jutnak a tudomására. A külföldi és a magyar turisták akkor járnak el célszerűen, ha egy-egy tranzakció előtt több helyről kérnek ajánlatot, és nemcsak a pénzváltóktól, hanem a bankoktól is.
A külföldiek rutinosabbak. A hazánkba érkező külföldiek többsége előtt a piacgazdaság körülményei nem ismeretlenek, ezért alaposan megnézik, hogy hová teszik a pénzüket – nyilatkozta Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt. belföldi hálózati igazgatója. A százszázalékos állami tulajdonban lévő marketingcég 150 Tourinform-irodájában eddig még nem találkoztak olyan vendéggel, aki a hivatalos pénzváltókra panaszkodott volna.
origo.hu
Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz
