Székek között

K ö n y v e s h á z

Haklik Norbert
2005. 06. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megvillantani a mindennapi eseményszilánkok tükrében az örökkévalót – talán ez teszi egyedivé Lackfi János költészetét. És sikeressé is – hiszen a tavalyi Édes Anyanyelvünk-pályázaton második díjat nyert az alkotó Hőveszteség című kötetterve, amely a mostani könyvhétre jelent meg, s amely a Lackfi-líra minden erényével bír. Ebben vélhetően az is közrejátszik, hogy egészen más környezetből meríti témáit, mint legtöbb társa: ugyanis aligha találunk másik negyven alatti kortárs poétát, aki öt gyermeket nevel. A fővárosi szalonértelmiség életformájáról a koncertek, szeszek és szerek szentháromságának jegyében regélő egolíra dömpingjében felüdülés olyan költő munkáit olvasni, aki túllép a mindennapok minimalizmusán, és éppen a legprózaibb motívumokban képes meglátni az örök érvényű dolgokat. Akárcsak a kötet egyik legkiemelkedőbb darabjában, a Billentyűk című költeményben, amelyben a hitvese zongorajátékát hallgató, monitor előtt munkálkodó költő ekképpen ír: „mire este lesz elaludtál / mikor reggel lesz én még alszom / majd beleöljük a billentyűkbe / te odalenn a zongoránál / én idefenn számítógépnél / amit elmondanánk egymásnak / egyetlen nagy ölelkezésben”.
Egészen más eszközökkel közelít a líraisághoz a székelyföldi Lövétei Lázár László, akiről bátran kijelenthetjük, hogy kortárs irodalmunkban ő Sziveri János költészetének méltó folytatója. Igaz ez eszközeire, kiábrándultságára – és sajnos a költészetét ihlető élettényekre is, bár Isten segedelmével elkerüli a Bábel alkotójának sorsa. Lövétei lírájában – akárcsak Sziveri kései verseiben – a fő ihlető erő a betegséggel folytatott küzdelem, bár a székely poéta iróniájához a délvidéki előd cinizmusba hajló dühével ellentétben inkább a rezignáció társul kísérő szólamként. A kiábrándultságon és az elkeseredettségen pedig rendre átsejlik az élet iránti alázat – és a reménykedés: „Valaminek vége akar lenni, / de »dicsérni jöttem, nem temetni«: / beinteni betegségnek, ráknak, vagy besorolni metaforáknak.” Ezzel a kötettel újabb mérföldkövéhez ért Lövétei Lázár László költészete, amely – az alkotó fiatal kora ellenére – kortárs líránk egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. Reméljük, megadja a sors, hogy a Két szék között című kötetet számos újabb remekmű kövesse majd.
(Lackfi János: Hőveszteség. Palatinus Kiadó, Budapest, 2005. Ára: 1800 forint. Lövétei Lázár László: Két szék között. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2005. Ára: 1600 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.