Mind a négy párt támogatásáról biztosította a versenytörvény módosítását tegnap a parlamentben. Serfőző András (MSZP) vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott: a törvény módosítását több szempont egyidejű érvényesítése indokolja. – A tervezet olyan uniós döntéseket, szabályokat vesz át, amelyek Európában korábban már gyakorlattá váltak – tette hozzá. A fontosabb szabályozási elemek közül megemlítette, bevezetik az úgynevezett vállalkozáscsoport fogalmát, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy leegyszerűsítse a fúziós szabályok bonyolult fogalomrendszerét. Általános elvként mondja ki a törvénytervezet, hogy nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok, amiket ugyanazok a vállalkozások irányítanak. Megjegyezte, hogy a tervezet védi a verseny tisztaságát, szem előtt tartva a gazdasági élet szereplőinek üzleti titkait. Példaként említette, hogy ha egy vizsgálat lezárul, a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgálat lezárásaként készült jelentésében az üzleti titkokat nem tartalmazó változatot nyilvánosságra hozhatja.
Rubovszky György (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslat új eljárásokat vezet be, amelyeket a Fidesz képviselőcsoportja támogat. Hozzátette azonban, hogy vannak a javaslatnak hiányai.
Napirend előtt is szó esett a hazai vállalkozók védelméről. Herényi Károly (MDF) arról érdeklődött, kapott-e tájékoztatást a magyar fél 2004 áprilisától a Németországban dolgozó magyar cégek ellen folyó akciósorozat eredményéről, s ha nem, milyen alapon nyújtott ismét segédkezet 2005 áprilisában a magyar ügyészség és rendőrség magyarországi házkutatásokhoz, iratlefoglalásokhoz a német félnek. – Kinek az érdekeit képviseli a magyar adófizetők pénzéből fenntartott magyar államigazgatás? – tette fel a kérdést. Dióssy Gábor, a gazdasági tárca államtitkára elmondta: az akcióra a Legfőbb Ügyészség nemzetközi jogsegélyegyezmény alapján történt engedélyével került sor. Az ügyészség az akciók előkészülete során, illetve azt követően információt a kormányszervek részére megkeresés ellenére sem ad, mivel álláspontja szerint a tájékoztatásra csak a megkeresést intéző német hatóságoknak van joga. A magyar kormány a rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan kifogást emel a német kormánynál, és intézkedik a magyar munkavállalók és cégek érdekében mindaddig, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak.
– Azokat az azonnal megtehető intézkedéseket terjesztjük elő, amelyek célja a szerencsejáték-ágazat társadalmi kockázatai miatt fennálló fokozott állami szerepvállalás következetesebb, hatékonyabb érvényre juttatása – jelentette ki a pénzügyminiszter a szerencsejáték-törvény módosításának általános vitájában. Veres János elmondta, hogy a módosítás további célja még a szerencsejáték-szervezők adminisztratív terheinek csökkentése, a játékosok érdekeinek fokozott védelme, és az ágazat jogbiztonságának erősítése. Kiemelte, hogy a javaslat rendezi a szerencsejáték-ágazat törvényességi felügyeletét ellátó hatósági szerv jogállását.
Hangsúlyozta, hogy a javaslat a játékkaszinók kategóriák szerinti differenciálásával lehetőséget biztosít egy új típusú, a jelenleg működő hagyományos európai kaszinókhoz képest más, a szórakoztatóközpontokban kialakítandó játékkaszinók működtetésére is. A szerencsejátékok társadalmi kockázatainak csökkentésére a módosítás általános jelleggel rögzíti a fiatalok védelmét, tiltja a tizennyolc év alattiak szerencsejátékban történő részvételét, illetve az erre irányuló reklámtevékenységet – mondta a pénzügyminiszter. Emellett kötelezővé teszi a szervezők számára a játékszenvedély kialakulásának veszélyére történő felhívást.
Lezsák Sándor független képviselő elmondta, hogy ez ismét egy olyan törvényjavaslat, amelyhez nem készült hatástanulmány, és nem készült semmilyen tájékozódást segítő, számszerűsített háttéranyag sem. Kiemelte, hogy a javaslat megszüntetné bizonyos kaszinók eddigi állami tulajdonrészét.

Régészeti leletet fosztogatott az illegális kincsvadász