Holnap ünnepli újjászületése tizenötödik évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A börzét 42 éves kényszerű szünet után 1990. június 21-én nyitották meg ismét. Az alaptőke akkor mindössze 211,6 millió forintot tett ki, és kezdetben csupán egyetlen részvénnyel, az IBUSZ papírjaival kereskedtek. A parketten forgó papírok száma ma 45, de jelzáloglevelekkel, vállalati és államkötvényekkel, valamint befektetési jegyekkel is lehet üzletet kötni az időközben részvénytársasággá alakult tőzsdén.
A BÉT rendszerváltozás utáni története hullámzó teljesítményt mutat. Az első kiemelkedő évet, vagyis 1996-ot rögtön visszaesés követte, amikor 8000 pont fölötti magasságból hatezer pont alá zuhant a BUX index. Később is voltak rosszabb periódusok, 2002 óta viszont folyamatosan emelkedik a mutató.
A részvényforgalom tavaly mintegy 2600 milliárd forintot tett ki, a tőzsdei cégek részvényeinek értéke pedig elérte a 14 ezer milliárd forintot. A tőzsdeindex jelenleg 18 ezer pont fölött van, ami történelmi csúcsot jelent, a BÉT mérleg szerinti nyeresége pedig tavaly már az egymilliárd forintot is meghaladta.
A börze jövőjével kapcsolatban a legfontosabb fejlemény annak látszik, hogy a tulajdonosok – a BÉT legnagyobb részvényese egy, a HVB Bank vezette magyar– osztrák konzorcium – megszavazták a jelenleg még külön működő részvénytőzsde és árutőzsde öszszeolvadását, a bécsi börzével való szoros együttműködés pedig alapköve lehet egy regionális tőzsdei szövetség kialakításának.
origo.hu
Századvég: Az egészségügyi dolgozók elégedettek a bérezésükkel, és Magyarországon képzelik el a jövőt
