Törvénymódosítás a szervizdíj ellen

A szervizdíj rontja a vendéglátás egyébként is rossz versenyképességét, ami ellen tenni kíván a Fidesz turisztikai munkacsoportja. Időközben lezárult a Széchenyi-terves beruházások vizsgálata, ami a kezdeményezés hasznosságát igazolta.

Ősszel törvénymódosítást készül beadni a Fidesz turisztikai munkacsoportja a szervizdíj bevezetése ellen – jelentette be Lasztovicza Jenő, a munkacsoport vezetője tegnapi sajtóreggelijén. Mint mondta: a szervizdíj eddig is az árrés része volt, hiszen az étlapon szereplő árban a felszolgálás díja benne van. Úgy vélte: ez az új díj valójában egy államilag előírt árdrágítás. A vendéglátás e nélkül is nehéz helyzetben van, a belföldi forgalom így is alacsony, s ha a kötelező szervizdíj bevezetésével drágul a vendéglátás, valóban tovább fog csökkenni a forgalom – mondta. Azzal a kormányzati szándékkal egyébként a munkacsoport egyetért, hogy fehéríteni kell a szürke, illetve feketegazdaságot, de nem így – emelte ki Lasztovicza Jenő. Véleménye szerint a vendéglátás élénkítését például úgy kellene szorgalmazni, hogy a reprezentációra szánható összeg adómentes határát meg kell emelni. S tovább növelné a forgalmat, ha az üdülési csekk felhasználható lenne a vendéglátásban is.
Lasztovicza a Széchenyi-terves pályázatok vizsgálatának eredményeiről szólva aláhúzta: ez a kormányzat számtalanszor világította át azokat, ám semmiféle pénzügyi visszaélést nem talált. A kutatás a Széchenyi-terv gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram részeként 2003. december 31-ig megvalósult beruházásokat – harmincöt gyógyfürdő és négy gyógyszálló – vizsgálta. Kifejtette: a vizsgálat megállapította, hogy mind a 39 górcső alá vont létesítmény esetében a beruházási programot műszaki szempontból teljeskörűen végrehajtották, a tervezett és a tényleges bekerülési öszszeg csak igen csekély mértékben tért el egymástól.
A pályázatokban 1006 új munkahely megteremtését vállalták, ezzel szemben 1182 új állás jött létre. Lasztovicza Jenő elmondta azt is, hogy a beruházásoknak köszönhetően a fürdők szezonja 221 napról 316 napra emelkedett, tényleges nettó árbevételük 2003-ban a fejlesztés előtti helyzethez képest 41 százalékkal nőtt, s ez csaknem ötmilliárd forint árbevétel-emelkedést eredményezett.
Végezetül Lasztovicza érthetetlennek nevezte, hogy a kutatás eredményeinek ismeretében miért állította le a kormány a Széchenyi-tervet, miért hagyta ki a Nemzeti fejlesztési terv I.-ből a fürdőfejlesztést, miért nem fordít nagyobb összeget a marketingre, amelynek hiányosságait egyébként a kutatás jelzi.