Magyarországon a nyírvidéki, a bugaci, a hűvösvölgyi és a részben megszüntetett balatonfenyvesi vonalat a MÁV üzemelteti. A többi tizennégy erdei vasutat – az önkormányzati kezelésű nagybörzsönyi és a debreceni „Zsuzsivonat”, illetve a Kisvasutak Baráti Köre által üzemeltetett kemencei vonalak kivételével – az erdőgazdaságok működtetik.
Veszteség a gazdaságoknak
A korábban teherszállításra épült vasutak ma már kizárólag turisztikai forgalmat bonyolítanak le. A vonalak fenntartását a jegyárbevételen kívül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) támogatása, valamint az erdőgazdaságok esetében saját nyereségük jelentős részének a visszaforgatása biztosítja. Míg 2003-ban az FVM összesen 150 millió forinttal járult hozzá az üzemek fenntartásához, tavaly már csak 100 millió forintból gazdálkodhattak.
Mátrai Imre, a Lillafüredi Állami Kisvasút (Északerdő Rt.) üzemeltetési igazgatója lapunknak elmondta, a tavalyi támogatás mértéke sem fedezte az alapvető pályafelújítási, karbantartási feladatok költségeit, és félő, hogy az idén még jobban megcsappan a felhasználható keret. Figyelembe véve, hogy az utasok többsége gyermek és nyugdíjas, akik ingyen utazhatnak, a teljes árú jegy pedig mindössze 340 forint, a hét végi kirándulók továbbá kedvezményes csoportos vagy diákjegyet vesznek, a saját jegybevétellel gyakorlatilag nem lehet gazdálkodni. Úgy fogalmazott: Miskolcon a barlangfürdőt követően a kisvasút a második legnagyobb turisztikai attrakció, évente 215 ezer utast szállítanak. A két vonalon negyven-ötven éves dízelmozdonyok járnak, és akad nyolcvanéves személykocsi is, amelyet még közlekedtetnek.
Hiányzik a vasutasok bére
Az önkormányzati kezelésű nagybörzsönyi vonal egykor több mint kétszáz kilométer hosszan szelte át a Börzsönyt, hogy követ, fát, ércet szállítson – emlékezett vissza Paulik János, a Nagybörzsönyi Kisvasút Kht. igazgatója, üzemvezetője. 1991-ben az Ipolyerdő Rt. az akkor már csak nyolc kilométeres életben tartott szakaszán a forgalmat megszüntette. Az erőteljes önkormányzati és civil fellépésnek köszönhetően három éve újra megnyitották a Duna–Ipoly Nemzeti Park erdeiben Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között kanyargó szakaszát. A Nagybörzsöny és Márianosztra közötti pálya felújítására és a járműpark karbantartására uniós pénzeket nyertek pályázaton, ám az összesen 600 millió forintos fejlesztést csak jövőre kezdhetik el. A harmadik, Szobtól Márianosztráig futó szakasz újraindítása még csak utópisztikus gondolat. Paulik elmondta: tavaly hárommillió forintos éves támogatási keretet kaptak a földművelésügyi tárcától, az idén azonban még nem kaptak pénzt, mert elfogyott a negyedéves keret. A kht. így tovább gördíti a tavalyi, ötmilliós deficitjét. A vezető hozzátette, három vasutas társával együtt még a februári béreket sem kapták meg.
A turizmus még nem segít
A gazdasági értelemben veszteséges vonalak felbecsülhetetlen nemzeti turisztikai, ipartörténeti értéket képviselnek. A nagybörzsönyi, úgynevezett csúcsfordítós pályavezetés például a világ három államában létezik csak. Az erdei kisvasutakat az FVM erdészeti főosztályának adatai szerint évente több mint egymillió turista veszi igénybe. A Magyar Turisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a Turisztikai Célelőirányzat 2005. évi keretösszege és a felhasználás jogcímei nem teszik lehetővé a kisvasutakat szinten tartó beruházások, felújítások támogatását. Megkerestük Pál Béla turizmusért felelős államtitkárt is, ám ő nem kívánt véleményt formálni az ügyben.
Berki Zoltán, a Nagybörzsöny– Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány titkára szerint a kisvasutak kiemelt idegenforgalmi szerepe miatt a fenntartás, a fejlesztés és a marketingtevékenység érdekében az FVM mellett a központi büdzsé turisztikai fejezetéből is támogatni kellene a fenntartókat. Szerinte a veszteségek kiegyenlítésére a kisvasutaknak mintegy 250 millió forintra lenne szükségük évente, a hiányzó 150 milliót tehát a turisztikai ágazat költségvetéséből kellene átcsoportosítani. A jelenlegi pályázatok hibája továbbá, hogy csak fejlesztési célokat szolgálnak, fenntartásra nem alkalmazhatók – fűzte hozzá.
Pettkó András MDF-es országgyűlési képviselő arról tájékoztatta lapunkat, a kisvasutak megmentéséért négypárti egyeztetést kezdeményezett. A politikus úgy véli, a nosztalgiavonatok nélkül a gyermekekkel kirándulóknak megközelíthetetlenek az igazán értékes erdei kirándulóhelyek. E rekreációs lehetőséget fenn kell tehát tartani – fűzte hozzá. Pettkó elképzelése szerint a Balaton északi és déli MÁV-vonalának összekötéseként széles nyomtávú kisvasúttal az idegenforgalmat is élénkíteni lehetne.
origo.hu
Kulja gyenge, Kulja gyenge!
