A kommunista diktatúra idején a gyűjtőtábor helyén felépítették a környék legnagyobb sertéshizlaldáját, amely mind a mai napig privatizált nagyüzemként működik. Különféle politikai és civil szervezetek, s Václav Havel akkori államfő már a 90-es évek elején szorgalmazta, hogy a kormány vásárolja meg és bontassa le a hizlaldát, valamint a helyén állítson méltó emlékművet az áldozatoknak. A Zeman-kabinet a tulajdonosnak már 150 millió koronát ígért, ám az nem akart megválni a nagyüzemtől, amelyben jelenleg is mintegy 13 ezer sertést hizlalnak. A cég csupán azzal a feltétellel hajlandó lemondani a létesítményről, ha helyette az állam számára más helyen, azonos befogadóképességű hizlaldát épít fel.
Az elhíresült hizlalda lebontását ez év áprilisában ismételten sürgette az Európai Parlament, és németországi roma szervezetek is. Václav Klaus államfő szerint ugyanakkor a szó legszűkebb értelmében véve nem is koncentrációs tábor volt itt egykor, hiszen nem romák, hanem munkakerülők részére létesítették, a hizlalda sorsáról pedig Csehországban kell dönteni.
Ha lehet, még nagyobb feltűnést keltett, hogy Miroslav Ransdorf cseh kommunista euroképviselő és történész a letyi tábor kérdését „nyakló nélküli hazudozásnak” minősítette, mert ismeretei szerint ezen a helyen sose volt igazi koncentrációs tábor. Jirí Paroubek kormányfő ezzel szemben bejelentette, kormányának elszánt szándéka a kivásárlás, de el tudja képzelni azt is, hogy a roma áldozatok emlékhelyének felépítésére szánt összeget (egyes számítások szerint 600–800 millió korona) inkább a fiatal roma nemzedék művelődésére fordítanák. A kormány álláspontjával egyetért a legnagyobb ellenzéki párt, az ODS is.

Karácsony Gergely szerint, ha nem tetszik a Pride, vidd el a gyereked máshova