Eladta az Alba Regia Építőipari Vállalatnak a Rumbach utcai zsinagógát a Mazsihisz Kádár-kori jogelődje, amely később tönkrement, így az általa megkezdett felújítás félbemaradt. A Mazsihisz régóta kész volna átvenni az állami tulajdonú műemléket, annak árán is, hogy cserébe lemond a visszaigényelt ingatlanok között szereplő kanadai nagykövetségi épületről. Utóbb azonban bejelentette vásárlási szándékát az ÁPV Rt.-nél az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is, amely magát a status quo ante felekezeti irányzat örökösének vallja. A háború előtt a neológok és az ortodoxok melletti harmadik zsidó vallási irányzat, a status quo ante rítusa szerint zajlottak a Rumbach utcában az istentiszteletek. Az EMIH rabbija, Köves Slomo erre hivatkozva vélte úgy, hogy hitközsége céljait kellene szolgálnia a zsinagógának.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke viszont azt tudatta lapunkkal: tárgyalásban állnak a kormánnyal. Indoklása szerint az említett csereügylet azért nem jött létre, mert állami támogatást is ki szeretnének járni a felújításhoz. Tervük, hogy a zsinagógában ismét hitélet folyjék, illetve kulturális célokra is hasznosuljon az épület. Az irodahelyiségekben szívesen látnák az emberi jogi szervezeteket, s jó ötletnek tartják a zsidómentő Carl Lutz emlékközpontjának megvalósítását is.
A Mazsihisz elnöke cáfolta, hogy az EMIH-nek jogos igénye volna a Rumbach utcai zsinagógára, mondván, az épület sosem volt jogilag a status quo birtokában; a Pesti Izraelita Hitközség volt a korábbi tulajdonos. Ráadásul – érvelt Heisler – bár az EMIH magát a staus quo ante letéteményeseként határozza meg, a Mazsihiszben úgy látják, a közösség inkább a nem magyarországi gyökerű lubavicsi irányzathoz tartozó hitközségként definiálható. Végül utalt arra, a status quo ante jogfolytonos képviselője a debreceni hitközség, amely a Mazsihisz tagszervezete.
origo.hu
Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait
