A kedd éjszakai vonalhúzás után szerkesztőségünkben égtek a telefonvonalak: felháborodott szülők és elkeseredett diákok tudakolták, hogy vajon mi kellett a felvételhez, ha két emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga is kevésnek bizonyult. Úgy tudjuk, a slágerszakokon felsőfokú nyelvvizsgára és országos tanulmányi versenyeken elért jó helyezésekre is szükség volt a bekerüléshez. Tavaly a pluszpontokkal együtt 131, idén 144 pontot lehetett elérni. Aki középszinten érettségizett, maximum 120 pontot teljesíthetett. Az emelt szintű vizsgákért 7 pont járt, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 10.
A legrémisztőbb adatok a pszichológia szakokon találhatók. Hat egyetem hirdetett ilyen képzést. A legalacsonyabb bekerülési határt Debrecenben és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen állapították meg, 135 pontban. A legmagasabb pontszámot a Pécsi Tudományegyetemre jelentkezőknek kellett elérniük, itt 139 pontnál húzták meg a határt. Ez utóbbi egyetem szociológia szakán egyébként a tavalyi adatokhoz képest 55 ponttal nőtt a limit. Sokkoló a ponthatár a közgazdász és az orvosi karon is: a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász szakára és a Semmelweis- egyetem általános orvosi szakára is 136 pont kellett a bejutáshoz.
*
Lapunk egyetemi forrásból úgy értesült: az adatok is azt bizonyítják, hogy könnyebben lehet valakiből orvostanhallgató, ha van egy felsőfokú nyelvvizsgája, mintha kiválóan teljesíti az emelt szintű vizsgát biológiából és fizikából. Vannak olyan szakok is, ahol a maximális 144 pont kellett a felvételhez, mint például az ELTE spanyol–japán vagy ugyanezen intézmény európai tanulmányok szakán, holott az előbbinél nem volt követelmény az emelt szintű vizsga.
A legnagyobb botrány a jogi karok vonalhúzásánál tört ki: a Debreceni, a Szegedi és a Széchenyi István Egyetem győri részlegének jogi kara ugyanis nem járult hozzá az Oktatási Minisztérium által megállapított ponthatárhoz. – A tárca úgy húzta meg a limitet, hogy csak 100 diákot tudunk felvenni az előre meghirdetett 135 helyre. Ha egy ponttal csökkentették volna a határt, további 18 diák tanulhatott volna nálunk. Ez az eljárás elfogadhatatlan, bár sajnos a tiltakozáson kívül nem tehetünk semmit – mondta lapunknak Szabó Béla, a Debreceni Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Különösen az háborította fel őket, hogy a tárca nem egyforma mércével mért, ugyanis egyes intézményeknél hozzájárult a pontszámok csökkentéséhez, máshol pedig nem. A Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán is megerősítették, hogy nem írták alá a megállapodást.
Az oktatási jogok biztosa szerint nem következett be jogsérelem az érettségivel és a felvételivel kapcsolatban. Aáry-Tamás Lajos közölte: fellebbezni csak akkor lehet, ha valaki pontszámítási hiba folytán kapott kevesebb pontot. Esélyegyenlőtlenség vagy hátrányokozás miatt nincs már lehetőség jogorvoslatra. A kérelmeket a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese is úgy látja, hogy jogszabályokra visszavezethető, általánosan kimutatható esélyegyenlőtlenség nem valósult meg. Korábban megírtuk, hogy az Alkotmánybíróság a kormány alkotmányellenes mulasztását állapította meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban, de a szabályokat nem semmisítette meg. A korrigálásra év végéig adtak haladékot a tárcának. A pontszámítás igazságtalanságai miatt a testülethez fordult a Tüskevár Országos Szülői Egyesület képviselője, aki szerint problémát jelenthet, ha kiderül, hogy a korábban érettségizettek pontjai miatt lettek ilyen magasak a ponthatárok.
Márkus Zsuzsa közölte: hibának tartja, hogy senki sem ösztönözte a diákokat az emelt szintű érettségire, ugyanakkor annyira bizonytalan volt a helyzet, hogy ennek a kockázatát a tanárok és a diákok sem vállalták.
Magyar Bálint szerint viszont bebizonyosodott, hogy a riogatások indokolatlanok és alaptalanok voltak, hiszen „semmilyen előny vagy hátrány nem fűződött ahhoz, hogy ki mikor érettségizett”. Az oktatási miniszter hozzátette: sehol sem volt szükség arra, hogy az esélyegyenlőtlenség miatt változtassanak a keretszámokon. A 150 ezer jelentkezőből 43 ezer diákot vettek fel egyetemre vagy főiskolára. A drámaian magas ponthatárok kapcsán kijelentette: a sikerszakokon természetesen nem volt elég a középszintű érettségi, hiszen ezekre a képzésekre az elmúlt években sem lehetett bekerülni sima matúrával, csak felvételi vizsgával. A tárcavezető szerint a felevettek 30,9 százaléka korábban érettségizett, ami nagyságrendileg megegyezik a korábbi évek adataival. Cáfolta, hogy a korábban maturált, idén szintemelő vizsgát tett diákokat a statisztikákban az idén érettségizőkhöz sorolták volna be. A minisztérium azt ígérte, hogy napokon belül közzéteszik a felvételivel kapcsolatos közérdekű adatokat.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kijelentette: Magyar Bálint fél éven keresztül félrevezette a diákokat, mivel elhitette velük, hogy a középszintű matúra is elég a bekerüléshez. A politikus szerint több tízezer diák joggal érezheti becsapva magát, hiszen emelt szintű vizsgák és nyelvvizsga nélkül teljesen esélytelenek voltak a népszerű szakokon. Abszurd ponthatárok alakultak ki. A tavalyi adatokhoz képest átlagosan 30 ponttal nőttek a pontszámok, miközben az elérhető maximum csak néhány ponttal emelkedett. Leszögezte: vissza kell állítani az Orbán-kormány által megtervezett eredeti szabályozást, vagyis a felvételizőknek kötelezővé kell tenni az emelt szintű érettségit. A Fidesz kész a szakmapolitikai együttműködésre annak érdekében, hogy mielőbb kiküszöböljék az esélyegyenlőtlenséget teremtő helyzetet. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy idén az 57 ezer érettségizőnek 93 ezer korábban maturálttal kellett versenyeznie, míg tavaly 107 ezerrel. Ezzel szemben idén a felvettek között csökkent a most érettségizettek száma, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a rendszerben.
Azok, akik lemaradtak az áhított szakról, vagy nem jelentkeztek sehova, még reménykedhetnek a pótfelvételiben, bár ott már szinte csak költségtérítéses szakra lehet bekerülni. A jelentkezéseknek augusztus 12-ig kell beérkezniük az adott felsőoktatási intézménybe. Az eljárás rövid határideje miatt minden felvételiző csak egy intézménybe és egy szakra adhat be jelentkezési lapot. A pótfelvételi lehetőségek, feltételek megtalálhatók a www.felvi.hu című honlapon.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
