Adjon régi lejt, ha lehet. Nem igazodom még el az újjal – kérlel a kolozsmonostori zöldségpiacon egy asszony, akinek a vasárnapi ebédhez valót készülünk kifizetni. Ha azt vesszük, hogy korából ítélve már legalább két pénzreformot kellett átélnie Romániában, meglehetősen ódzkodik a frissen bevezetett erős lejektől és baniktól, holott nem is olyan régen még ezek voltak forgalomban. Márpedig az ország 22 millió „milliomosának” ezentúl ismét hozzá kell szoknia a kétlejes sörhöz és az egy lej ötven banis kenyérhez, miután a három évvel ezelőtt beharangozott névértékváltás során a román jegybank július elsejétől bevezette az úgynevezett erős lejt. A RON-nak is nevezett új fizetőeszköz forgalomba hozását, vagyis a régi lej (ROL) „négyszeres lenullázását” többek között a magas romániai infláció indokolja. A tavalyi 9,3 százalékhoz képest Bukarest idén 7,5 százalékos pénzromlással számol, de 1993-ban 300 százalékos is volt már az infláció.
Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt 15 esztendő során felhígult „oroszlán” (a román leu magyarul oroszlánt jelent) az 1995-ös lengyel példához hasonlóan veszített négy nullát névleges értékéből, vagyis az eddigi tízezer lejes bankjegy július elsejétől egy, a százezres tíz, az egymilliós pedig száz RON lesz, emellett ismét forgalomba kerültek a banik is. A román nemzeti bank egyelőre 2,5 milliárd értékben bocsátott ki erős lejt, az új bankjegyek pedig formájukra, külalakjukra, színükre és a rajtuk látható ábrákra nézve csaknem azonosak az eddigiekkel. Az először 1887-ben forgalomba került lej – amely utoljára 1952-ben, azt megelőzően pedig 1947-ben és 1929-ben esett át a mostanihoz hasonló átváltozáson – ezáltal a régió egyik legerősebb fizetőeszközévé vált, hiszen egy RON árfolyama immár 3,605 euró és 68,96 forint körül mozog.
Mindebből automatikusan következik, hogy „eltűnik” a lejmilliomosok többsége Romániából (milliárdosból például csak hét marad), mivel a nettó átlagfizetés 700 lej lesz. Szakértők szerint a befektetéseket különösebben nem befolyásolja a nullák levágása. Demeter Attila, a román kereskedelmi és gazdasági minisztérium államtitkára kérdésünkre elmondta: ezentúl a kisebb névértékű fizetőeszközhöz szokott külföldi beruházók számára is könnyebb lesz az élet. Különben az év első öt hónapjában 639 millió eurót tett ki a külföldiek tőkeapportja Romániában (mindez négy százalékkal több 2004 hasonló időszakához képest), és Bukarest idénre 3,2–3,8 milliárd eurós külföldi befektetésekre számít a tavalyi 4,1 milliárd euróval szemben.
Más kérdés, hogy a várható kerekítés miatt a lakosságnak áremelkedéssel kell számolnia. A RON bevezetése iránti gyanakvást fokozza, hogy az értékváltással egy időben a földgáz ára tíz, az elektromos energiáé 5,2, míg a hőenergia ára 20 százalékkal nőtt. Ráadásul a román társadalom jelenleg is nagyobb bizalommal viseltetik a nyugati kemény valuták, főleg az euró iránt, amelyre 2013-ban készül áttérni az ország. Egyébként régi és erős lejben egyaránt 2007. január elsejéig lehet fizetni, mivel addig mindkettő forgalomban lesz.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
