Hamarosan összesítik, hogy az uniós csatlakozás óta menynyivel kaptak kevesebb pénzt az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók az ügyeleti munkájukért ahhoz képest, amennyit az EU-irányelvek szerint kellett volna kapniuk. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kérdőívet küldött a doktoroknak, s a válaszok alapján összegzik majd a teljes „tartozást”, amelyet járulékok és kamatok nélkül összesen 25-30 milliárd forintra becsülnek – mondta Nagy Ferenc, a MOK alelnöke.
Az elmaradt pénz abból adódik, hogy Magyarországon az ügyeletben töltött időnek csak egy részét ismerik el munkaidőként. A többit készenlétnek tekintik, mondván: ha épp nincs beteg, akkor az orvos a szobájában alszik, tévézik vagy éppen internetezik, tehát nem dolgozik. Jelenleg csak az elismert munkaidő után kapják meg az érintettek a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat, ami 16 órás ügyeletnél általában 4–8 óra. Több európai bírósági döntés is kimondja azonban, hogy az egészségügyi intézményekben a fizikai jelenléten alapuló ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek és adott esetben túlmunkának kell tekinteni, és e szerint kell érte fizetni.
Ha a MOK elkészül a számolással, továbbítja az eredményeket a kormánynak. Szeretnék elérni, hogy a kormány felismerje: könynyebbséget jelentene, ha egy-két jogerős ítélet után elismernék a követeléseket és kiegyenlítenék a számlát – tette hozzá Nagy Ferenc. (Az ügyeleti díjak miatt már többen is bírósághoz fordultak. Két esetben – igaz, nem jogerősen – a bíróság az orvosnak adott igazat.) Ha hajlandó lenne a kormány fizetni, akkor az orvosok is engednének, például a kamatokból. Eddig azonban nem mutatta jelét a kabinet annak, hogy szándékában állna rendezni az ügyet.
Újabb kritika a magánorvosok korlátozása miatt.
