Tízezer eurós, azaz 2,5 millió forintos bírságot kellett fizetnie a 60 éves dán Kirsten Lorsennek, miután az olasz Riviérán töltött vakációja során a tengerparton mozgóárustól vásárolt egy napszemüveget – közölte nemrég a svájci Le Matin című lap. A helyi rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzést tartott, s átvizsgálták Lorensen táskáját is, amelyben megtalálták a „bűnjelet”. A dán hölgyre egy, a márkahamisítás megfékezése érdekében május 14-én hatályba lépett új törvény alapján szabták ki a bírságot. Az ellenőrzés alkalmával több más – éppenséggel olasz – turista is lebukott, őket ugyanilyen összegű bírsággal sújtották.
Olaszország berni nagykövetségén megerősítették az új jogszabály hatálybalépését, amely a hamis márkás termékek több mint évi 10 milliárd eurós piacának az olasz vámhatóság általi visszaszorítását célozza. A törvény a hamisítványok közvetítőjét is bünteti, legyen akár eladó, akár vásárló, de még azt is, aki elfogad egy olyan ajándékot, amelynek hamisítvány voltával tisztában van. Aki pedig kereskedelmi forgalomba hoz olyan terméket, amelynek neve vagy védjegye hamisított, egy év elzárással vagy húszezer eurós bírsággal sújtható. Sovány vigasz, hogy a bírság összege kétharmaddal (azaz 3333 euróra) csökkenthető, ha két hónapon belül befizetik.
A berni olasz nagykövetség elismerte, hogy az olasz rendőrség bajosan tudja majd elérni egy ekkora összegű bírság behajtását. „Az ilyen esetekre még nem dolgoztunk ki jogalkalmazási gyakorlatot – mondta Fabio Speciale –, de elképzelhetőnek tartom, hogy lehetővé válik a pénzbüntetés behajtása a turista hazatérte után is, akárcsak a közlekedési szabálysértések esetében.”
Ez azért nem ennyire egyszerű. Egy genfi jogvédő szervezet, az Assista szerint semmi nem kötelezi a svájci címzettet az Olaszországban kiszabott bírság megfizetésére. „Ha nem fizet, semmi nem történik, hacsak természetesen nem lép rövid időn belül ismét olasz földre.” Az ugyanis valószínűsíthető, hogy a nem fizetőket a határőrség, illetve a rendőrség számítógépes rendszerében nyilvántartásba veszik.
A vintimillei eset még számos kérdést hagy nyitva. Annál inkább is, mert a svájci törvényhozás jóval elnézőbb a hamis márkás termékek egyszerű vásárlóival szemben. Míg Franciaországban a hamisított termék (például egy Ázsiából behozott táska vagy póló) valós értékének legfeljebb a kétszerese lehet a bírság, a svájci vámosok általában megelégszenek a kereskedelmi mennyiség lefoglalásával, a magáncélú behozatalt pedig tolerálják. Pedig, mint ahogy a berni olasz diplomaták megjegyezték: Svájc, különösen az óraipar miatt a márkahamisítás egyik első számú áldozata, s az ebből származó éves veszteség 800 millió svájci frankra tehető.
Magyarországon az áru hamis megjelölése esetén, ha az elkövetési érték meghaladja a százezer forintot, bűncselekmény, alatta szabálysértés. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén a törvény nem ismer értékhatárt, vagyis minden eset a bűncselekmény kategóriába tartozik. Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) rendészeti főigazgatója a bűncselekményekkel kapcsolatban lapunknak elmondta: a múlt év első felében „áru hamis megjelölése” miatt 68 esetet tártak fel, míg ez év hasonló időszakában már 321-et. A pénzügyőrök által lefoglalt termékek értéke pedig 104 millióról 11,5 milliárdra emelkedett. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetében tavaly az első hat hónapban 90, az idén 44 esetben voltak eredményesek. Az érték viszont 4,5 millióról 17,5 millió forintra duzzadt.
Almási Gyula, a pénzügyőrség szellemitulajdonjog-védelmi osztályának a vezetője kiemelte: a vámeljárásokkal kapcsolatos ügyekben tavaly 277 millió forint értékben foglaltak le árut. Megbecsülni azonban nem akarta, hogy ez a teljes piac hány százaléka. A lefoglalt termékek döntő része ruhanemű, de találnak kozmetikumokat, cigarettát, órákat, műszaki cikkeket és autóalkatrészeket is. Van rá példa, hogy hamisított élelmiszerrel és üdítőitallal találkoznak a pénzügyőrök. Az elkövetők ez esetben – egy-egy ismert márka nevét használva – legyártatják a palackot, s azt az általuk készített termékkel töltik meg. Arra is volt példa, hogy korábban már értékesített palackokat vásároltak vissza, s töltötték meg az általuk gyártott lével. Almási elmondta: az interneten forgalmazott termékek köre egyre bővül, s ezzel párhuzamosan a nem legális terméke aránya is. Ez a ruházati termékek körében 10-15, a CD-k és a DVD-k esetében 80-90 százalék. Az illegális termék forgalmazását, birtoklását a törvény többéves börtönbüntetéssel s akár több millió forintos bírsággal sújthatja. Hozzátette: a lefoglalt termékeket megsemmisítik, vagy karitatív célra hasznosítják.
Tass Balázs, a Márkavédők Egyesületének elnöke kiemelte: közreműködésük eredményeképpen tavaly a hatóságok 2,5 milliárd forint értékű hamis – főleg könnyűipari – terméket foglaltak le, ami a teljes piac 15-20 százaléka. Az illegális áruk elsősorban Kínából, Thaiföldről és Törökországból érkeznek. Minőségben utóbbi államból érkeznek a „legjobb, legmegtévesztőbb” hamisítványok. Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője hangsúlyozta, hogy a hamisítványoknak két csoportja létezik: az egyik, amikor az adott termék nevében csak egy-két betűt változtatnak meg vagy cserélnek fel, amivel az áru neve hasonlít egy már bevezetett, jól csengő termékéhez, s ezzel tévesztik meg a fogyasztókat. A másik, amikor az eredeti világmárka formáját, kialakítását próbálják meg tökéletesen lemásolni az elkövetők. Hozzátette: a hamisítványok minősége mára jobb lett, s a profi módon lemásolt és legyártott termékről a laikus nem, csak a szakértő tudja megmondani, hogy az igazi vagy hamis. Az illegális termékek döntő része még a piacokon talál gazdára, de Kathi Attila nem zárta ki, hogy ezek a termékek megjelenhetnek másutt is, akár a plazák polcain.
Becslések szerint a hamisított termékek aránya elérheti a világkereskedelmi forgalom egytizedét. Évente az EU-ban 400-500 milliárd eurós kárt okoz a védjegy- és termékhamisítás. Nicole Fontaine francia ipari miniszter korábban ismertette, hogy az elkövetők ma már nemcsak a luxuscikkeket, hanem gyógyszereket, játékokat, ruházati cikkeket, autó-, sőt repülőgép-alkatrészeket is hamisítanak. Szakmai számítások szerint a másolatok forgalma is folyamatosan nő évek óta, s mostanra elérte a világkereskedelmi forgalom 5–9 százalékát, azaz az évi 200-300 milliárd eurós összértéket. A hamisítványok gyártása jó üzlet, amely bevétel egyre gyakrabban a szervezett bűnözést gazdagítja.
Kínai rolexek? A közelmúltban közel 425 millió forint értékű kínai csempészszállítmányt fogott el a zalaegerszegi fővámhivatal mobil csoportja Rédicsnél. A fuvarokmányon egyebek mellett játék, lámpa, öngyújtó szerepelt, ám ezen felül 55 ezer egyéb más áru: órák, háztartási eszközök, híradás-technikai termékek, szilikon melltartók voltak a konténerben, amelyek után a vámterhet nem fizették meg. Az illegális rész több mint fele márkás karórák – Gucci, Rolex, Omega, Breitling, Patek Philippe, Eberhard – hamisítványaiból állt.
