Igazságtalan, de törvényes a pontszámítás

Még sohasem fordult elő, hogy öt nappal a felvételi ponthatárok meghúzása előtt szinte egyetlen diák sem tudhatja, felvételt nyer-e valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Különösen az idén érettségizők izgulhatnak, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy hibás jogszabály miatt önhibájukon kívül csúsznak le a választott szakról. Bár több szülői szervezet csaknem fél éve követeli a helyzet orvoslását, az oktatási jogok biztosa, az ombudsman általános helyettese és az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogszabály sérti az esélyegyenlőséget, mégis az igazságtalan módszer alapján számítják ki a felvételi pontokat.

A kétszintű érettségi bevezetésével az idén először nem rendeztek külön felvételi vizsgát az egyetemeken, a bejutáshoz szükséges pontokat a maturán szerzett teljesítmény alapján számolják ki. A diákok február 15-ig választhattak, hogy melyik tárgyból milyen fokú vizsgát tesznek.
Mindkét szintű érettségit elfogadják az egyetemek és a főiskolák, az értük kapott pontok viszont nagymértékben különbözhetnek. Nem pontszámokban, hanem százalékértékben fejezik ki az eredményt, és ennek alapján számítják ki a pontokat. Az emelt szintű érettségiért közepes vagy annál jobb osztályzat esetén hét többletpont jár. Egy felvételiző esetén legfeljebb két emelt szintű vizsgát lehet beszámítani, tehát a tanuló maximum 14 pluszpontot kaphat a nehezített vizsgákért. További hét pont jár a középfokú és tíz a felsőfokú, C típusú nyelvvizsgáért. Egy diák maximum 24 többletpontot kaphat. Az érettségi bizonyítványok másolatának és a többletpontokat igazoló okmányoknak július 11-ig kellett beérkezniük az egyetemekre és a főiskolákra.
Már hónapokkal a vizsgák kezdete előtt több érdekvédelmi szervezet is rámutatott a pontszámítás igazságtalanságaira. Két szülői szervezet, a Tüskevár Egyesület és a Szülői Közösségek az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük jogtalan előnyhöz jutnak a korábban érettségizők az idén maturálókkal szemben. Tavasszal a budapesti Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége országos aláírásgyűjtésbe kezdett az igazságtalan szabályozás miatt. A szülők azt sérelmezték, hogy míg az idén vizsgázók eredményeit százalékértékben fejezik ki, addig a korábban szerzett érdemjegyeket a jegynek megfelelő maximális százalékra számítják át, így például egy korábbi ötös osztályzat a hibapontoktól függetlenül száz százalékot ér. Még súlyosabb hiba, hogy egy korábban érettségizett akkor is maximális pontszámot kap, ha évekkel ezelőtt szerzett érettségi jegye jeles, az emelt szinten pedig 33 százalékot teljesít. Az idén először maturálóknak ehhez az eredményhez hibátlan, azaz százszázalékos emelt szintű vizsgát kell írniuk.
A megmozdulás hatására a kormány április elején módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletét. Az új jogszabály értelmében az oktatási miniszter – a teljes felvételi keretszámon belül – utólag emelheti az egyes szakok államilag finanszírozott felvételi létszámait, ha – megítélése szerint – a pontszámítási rendszer miatt valóban hátrányba kerülnek a korábban érettségizők. A szülők azonban nem nyugodtak meg, továbbra is fenntartották alkotmánybírósági beadványukat. Úgy ítélték meg, hogy a kormány csak látszatmegoldást kínál, és a módosítás nem szünteti meg az esélyegyenlőtlenséget.
A Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége levélben fordult a tárcához, amelyben azt kérte, hogy a korábban maturálók ne vegyíthessék évekkel ezelőtt szerzett érettségi jegyüket az idei emelt szintű eredménnyel. Döntsék el előre, hogy melyik eredmény számítson a felvételi pontok közé. Az egyetemek vezetőit tömörítő rektori konferencia is a szülők mellé állt: azt ajánlották, hogy az emelt szintű vizsgára jelentkezők esetében csak az itt elért eredmény számítson a felvételi pontszámba, függetlenül attól, hogy a jelentkező mikor érettségizett. A minisztérium nem kért az ötletekből.
A Fidesz bírósághoz fordult az ügy kapcsán, mivel az Oktatási Minisztérium kérésre sem hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, hogy hány korábban érettségizett, szintemelő vizsgát tevő diák jelentkezett egy-egy szakra, pedig ezek ismeretében július 11-ig a tanulók módosíthatták volna jelentkezéseiket. Az ellenzéki párt szerint a keretszámok szakok közötti átcsoportosítása megoldás helyett újabb jogsértéseket szül. A nyár elején aztán előbb Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, majd Takács Albert, az országgyűlési jogok biztosának általános helyettese is kimondta, hogy a felvételi pontszámításra vonatkozó jogszabály sérti az esélyegyenlőséget és alkalmas alkotmányosan visszás helyzet előidézésére. Július 12-én aztán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogalkotók alkotmánysértő mulasztást követtek el, de nem semmisítették meg a jogszabályt. A testület elismerte, hogy a pontszámítási metódus esélyegyenlőtlenséget szül a korábban és idén érettségizettek között az utóbbiak rovására, de a kormányrendelet megsemmisítése anarchisztikus állapotot idézett volna elő.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint a bírák a kisebbik rosszat választották, de így is több ezer olyan diák lesz, aki kiváló teljesítménye ellenére legfeljebb a költségtérítéses szakra nyer majd felvételt. Magyar Bálint azonban megnyugvással fogadta az eredményt, mivel a bírák döntése lehetővé teszi az idei felvételi eljárás nyugodt befejezését. A jogszabály korrekcióját még az ősszel a kormány elé terjesztik.
Fejérdy Pál, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese a döntés után lapunknak azt mondta: valós a veszély, hogy a korábban érettségizettek megengedhetetlen előnybe kerülnek az idén maturáltakkal szemben. Az alkotmányellenes jogszabály valóságos hatása csak ponthatárok meghúzása után, július 26-án mutatkozik meg.