Iskola a magasban

Az európai kisebbségek felsőoktatással kapcsolatos jogait összefoglaló kolozsvári charta, valamint egy a bukaresti parlament elé terjesztendő törvénytervezet kidolgozásán munkálkodik az a kolozsvári kezdeményezőbizottság, amelynek célja az önálló állami magyar egyetem megteremtése Romániában. Vagyis a Bolyai–egyetem újraindítása, hiszen a hajdani Ferenc József Tudományegyetem jogutódját 1959-ben szüntette meg a kommunista hatalom, létrehozva a mindössze nevében multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemet.
„Tisztelt Látogató, Ön a leendő Bolyai Egyetem honlapját látja, melynek újraindítását 1959 óta minden román kormány megakadályozza” – olvasható azon az internetes oldalon, amelyet a napokban mutatott be a kincses városban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKT). A honlap létrehozása néhány hét leforgása alatt már a második lépés volt a másfél milliós erdélyi magyarság régóta dédelgetett álmának beteljesedése, az önálló romániai magyar állami egyetem megalapítása irányába. Különböző kezdeményezések természetesen már voltak az 1989-es romániai forradalom óta eltelt másfél évtized során, az erdélyi magyarság parlamenti képviselettel rendelkező politikai-közképviseleti szerve, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség például hétszázezer aláírást gyűjtött még évekkel ezelőtt az önálló magyar oktatási hálózat létrehozása érdekében. Az utóbbi időben azonban mondhatni „elaludt” a Bolyai-egyetem visszaállításának ügye. Egészen május 26-ig, amikor a romániai magyarság autonómiáját zászlajára tűző Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága más szervezetekkel karöltve megszervezte az I. Európai kisebbségi felsőoktatási konferenciát. A 13 ország 12 kisebbsége 25 egyetemének részvételével tartott on-line konferencia következtetése: mivel Európában akár néhány százezres lélekszámú nemzeti közösségeknek – például a finnországi svédeknek – is van önálló egyetemük, a kolozsvári Bolyai-egyetem létjogosultságának megkérdőjelezése nem más, mint az európai valóság tagadása.
Az erdélyi magyarságnak nem kell más európai kisebbségek esetével példálóznia, amikor az önálló állami egyetem visszaállításának szükségessége mellett érvel. Miközben a felsőfokú végzettségűek aránya a 22 millió lélekszámú Romániában 6,60, a magyar népesség körében csupán 4,48 százalék, azaz 30 ezerrel kevesebb, mint az elvárható volna. Az egyetemre járó 25 762 magyar nemzetiségű diákból a legoptimistább becslések szerint is csupán tíz-tizenegyezer tanulhat anyanyelvén. Kovács Lehel kolozsvári tanársegéd úgy véli, a Nicolae Ceausescu exdiktátor és Ion Iliescu, a párt ifjúsági szervezetének akkori titkára, későbbi államelnök által 1959-ben az ’56-os erdélyi és kolozsvári események megtorlásaként kikényszerített Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelenlegi struktúrája nem biztosítja a magyar nyelvű oktatás hatékony működését, szakmai és pénzügyi autonómiáját, az eredményes tudományos kutatást és az erre épülő tudományos képzést. „A multikulturalitás és többnyelvűség csak a kirakatpolitika szintjén létezik, az egyetem intézményi rendje nem teszi lehetővé ennek gyakorlati megvalósulását. A BBTE-n nap mint nap megalázza a magyar hallgatókat és professzorokat a többnyelvű feliratok hiánya” – jelentette ki Kovács a napokban első alkalommal rendezett Bolyai-esten, amelynek központi témája szintén a Bolyai-egyetem visszaállítása volt. Beszédes adat, hogy miközben az idei felsőoktatási felvételin a
64 320 államilag finanszírozott helyből csupán 1048 hely jutott a magyarul tanuló diákok számára, a Moldovai Köztársaságból érkező hallgatóknak 1650 államilag finanszírozott helyet biztosított a román oktatási minisztérium. Az erdélyi magyarok azt is megalázónak tartják, hogy – noha ugyanolyan adófizetői a román államnak, mint a többségiek – kizárólag magyar állami költségvetési támogatásból jöhetett létre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Bukarest pedig ugyanúgy hallani sem akar a Sapientia támogatásáról, mint a Bolyai visszaállításáról. (Sőt a kilencvenes évek végén a román hírszerző szolgálat éves jelentéseiben a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységként említi az önálló magyar oktatási intézményrendszer létrehozására vonatkozó törekvéseket). A Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai első lépésként Calin Popescu-Tariceanu román kormányfőnél kértek kihallgatást az egyetem ügyében, továbbá kidolgozás alatt áll az európai kisebbségek felsőoktatással kapcsolatos jogait körvonalazó kolozsvári charta, valamint a Bolyai újraindítását célzó törvénytervezet. Ezeket a dokumentumokat mihamarabb véglegesíteni szeretnék annak érdekében, hogy az önálló magyar egyetem a lehetőség szerint már Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása, illetve a bolognai folyamat életbeléptetése előtt valósággá váljon. Virtuálisan ellenben máris látogatható, mégpedig a www.bolyai-u.ro honlapon.