Kórházfejlesztés koncepció nélkül

Ágazati fejlesztési terv nélkül, összehangolatlanul folynak hosszú évek óta a kórház-rekonstrukciók Magyarországon – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata.

Összesen 29, a központi költségvetés címzett támogatásából finanszírozott kórházi beruházást vizsgált az Állami Számvevőszék. Címzett támogatást az önkormányzatok 1991 óta igényelhetnek a társadalmi szempontból kiemelkedő fontosságú, nagy költségigényű infrastrukturális beruházásaikhoz.
Az egészségügynek juttatott címzett támogatás 1996 és 2004 között reálértéken csökkent – állapította meg az ÁSZ. A górcső alá vett 29 beruházásból 19 fejeződött be a vizsgálat végéig, erre 33 milliárd forint céltámogatást juttatott a központi költségvetés. További 9 intézménynél még folytak a munkálatok, ezekhez összesen 18,8 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. Különös az 1994-ben indult Tolna megyei kórház műtő- és diagnosztikafejlesztési beruházása, a beígért új egységek ugyanis azóta sem üzemelnek az eredetileg jóváhagyott 2,2 milliárd forint és a további 2,3 milliárd kiegészítő támogatás ellenére.
*
Az ÁSZ kifogásolta, hogy a beruházások nem egy elfogadott ágazati fejlesztési terv alapján indultak. Így mindenütt a legfejlettebb orvostechnika és nagy kapacitású műszerek beszerzésére törekedtek, noha erre nem volt feltétlenül szükség. Emiatt kihasználatlan kapacitások keletkeztek, főként a diagnosztika területén.
A fejlesztések nem segítettek azon a strukturális problémán sem, hogy Magyarországon indokolatlanul túlsúlyban van a kórházi aktív ellátás. A korszerűsítések ugyanis 90 százalékban a fekvőbeteg-ellátást érintették – növelték az aktív ágyak számát –, s csak elenyésző részben a krónikus ellátást. Járóbeteg-szakrendelők felújítása pedig csak kivételes esetben folyt címzett támogatásból.
Kiderült az is, hogy a tervek megvalósításához általában nem voltak elegendők az előre meghatározott források. Többek között azért, mert a beruházások előkészítésétől általában a tervezettnél jóval több, 6-10 év telt el a megvalósulásig, amely az áremelkedések miatt költségnövelő hatású volt.
Noha a fejlesztések elsősorban nem egészségpolitikai célokat szolgáltak, hanem az elmulasztott felújítási munkák pótlását, mégis megállapítható, hogy a rekonstrukciók eredményeként javultak az egészségügyi ellátás helyi feltételei. Tizenegy kórházban építettek új műtőket, vagy felújították a régieket, korszerűsödött a diagnosztika, komfortosabbak lettek a betegszobák, és több vizesblokkot alakítottak ki. – Az épületek karbantartására és az orvostechnológiai fejlődés miatt igényelt fejlesztésekre a kórháztulajdonos önkormányzatoknak a jövőben sem lesz pénzük – hangsúlyozták a számvevők.

Az egészségügyi tárcát bírálja az SZDSZ. Elfogadhatatlannak minősítette az SZDSZ az Egészségügyi Minisztérium azon döntését, amelynek értelmében a magánorvosok nem írhatnak föl kiemelt tb-támogatású gyógyszereket. A kisebbik koalíciós párt szombati közlésében azt kéri a kormánytól, vizsgálja felül a szaktárca döntését.
A szabad demokraták azt is hangsúlyozták, hogy szükség esetén az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.
Emlékezetes, Rácz Jenő egészségügyi miniszter hétfőn azt mondta, a társadalombiztosítást működtető országokban alapelv, hogy receptet az írhat fel, akinek erről megfelelő szerződése van a társadalombiztosítással.
Hozzátette: a jogszabály-módosítás csak ezt erősíti meg, mivel eddig sem volt finanszírozható az a szolgáltatás, amelyre nem volt szerződés. Az SZDSZ közleménye szerint „az egészségügy problémáit csak a verseny, a magántőke oldhatja meg.
Hozzátették: „úgy tűnik, mintha a tárca olyan lobbicsoportok foglyává vált volna, amelyek a mostani, pazarló és működésképtelen állami rendszer fenntartásában érdekeltek”. Az SZDSZ úgy véli, a döntés súlyosan sérti a magánorvosok jó részét, és a hozzájuk járó betegeket.