Magyar szegregált, hogy integrálhasson

Miközben most kétmilliárd forintos pályázati támogatással ösztönzi a Magyar Bálint vezette oktatási tárca az iskolai szegregáció felszámolását, korábbi minisztersége idején éppen a szabad demokrata miniszter volt az, aki a felzárkóztató osztályok megteremtésével elrendelte a hátrányos helyzetű gyerekek elkülönítését.

Jelenleg ötféle normatívával, illetve kétmilliárd forintos keretösszegű pályázati támogatással próbálja ösztönözni az oktatási tárca a roma gyerekek általános tantervű osztályokba való beillesztését. Előző miniszteri ciklusa idején azonban éppen ellenkező céllal fizetett kiemelt támogatást az iskoláknak. A Horn-kormány tagjaként az 1997/32. számú november 5-i miniszteri rendeletében ugyanis arra utasította az iskolafenntartókat, hogy teremtsék meg a cigány felzárkóztató oktatást a településeken. Ennek értelmében a hátrányos helyzetű gyerekek részére külön kis létszámú osztályokat hoztak létre annak érdekében, hogy a diákok utolérjék az általános tantervű osztályokban tanuló társaikat.
Az oktatási miniszter szegregáló rendeletére a Népszabadság 2003. januári 6-i számában Varró Szilvia írása is utal. A napilap szerint Magyar Bálint korábbi minisztersége alatt született meg az a rendelet, amely érthetetlen módon a kisebbségi oktatás formái közé sorolta a cigány felzárkóztató oktatást. A kisebbségi biztos akkori jelentése szerint a cigány tanulók részére szervezett felzárkóztatás kudarcot vallott Magyarországon.
2002-es újbóli hivatalba lépése után azonban Magyar Bálint teljesen szembehelyezkedett korábbi oktatáspolitikájával.
*
Több milliárd forintot különített el a szegregáció felszámolására, és keményen fellépett azokkal szemben, akik szót emeltek a kizárólagos integráció ellen.
Két héttel ezelőtt például a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) levélben óvta az oktatási tárcát a hátrányos helyzetű, illetve kevéssé fejlett tanulók teljes integrációjától, mivel szerintük az egyéni fejlesztés módja nem feltétlenül a beolvasztás. Magyar előítéletesnek, megbélyegzőnek és kirekesztőnek nevezte a püspöki kar álláspontját.
Jelenleg 700 olyan osztály van Magyarországon, ahol teljesen elkülönítve tanulnak a hátrányos helyzetű gyerekek, és körülbelül 3000 olyan, ahol ők vannak többségben – jelentette ki Daróczi Gábor miniszteri biztos tegnap, csaknem nyolc évvel Magyar Bálint szegregációt segítő rendeletének életbe lépése után. Kijelentette: az Oktatási Minisztérium három pályázatot ír ki a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének segítésére, amihez mintegy kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A cél egyrészt a teljesen szegregált osztályok megszüntetése – ami a miniszteri biztos szerint iskolabezárásokkal járhat –, másrészt pedig az oktatás színvonalának emelése az egyiskolás településeken. Daróczi szerint a programokat már a következő tanévben el kell indítani, de a nyertes pályázók a pénz első részét várhatóan csak jövő tavasszal kapják meg.
A pályázatokon kívül kiemelt normatív támogatással ösztönzi a tárca a szegregáció felszámolását: az integrációs normatíva évente diákonként hatvanezer, a képességkibontakoztató támogatás pedig húszezer forint. A magyar nyelvű kisebbségi oktatásért 22 500, a nem magyar nyelvű roma kisebbségi képzésért pedig 45 ezer forintot fizet a minisztérium egy tanuló után. Különösen nagy összeg jár az Utolsó padból program keretében az indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek általános tantervű iskolába való visszaillesztéséért: erre a célra
324 800 forintot ad tanévenként a minisztérium.