A fűnyíróelvszerű elbocsátások a felsőoktatás megbénulásához vezethetnek – mondta lapunknak Lovas Antal egyetemi docens, akit június 30-i hatállyal bocsátottak el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának járműgyártás és -javítás tanszékéről. A 67 éves szakember azért háborodott fel a döntésen, mert szerinte a leépítéseknél csak az életkort veszik figyelembe, és egyáltalán nem mérlegelik, hogy ki milyen teljesítményt nyújtott eddig.
A professzor kimutatása szerint a most lezárt tanévben is jóval több órát tartott az egyetemen, mint fiatal kollégái, rengeteg publikációja jelent meg különböző folyóiratokban, és számtalan elismerő oklevelet kapott témavezetői munkájáért. A járműgyártás és -javítás tanszéken a tizenhat tanárból hatan töltötték be 65. életévüket, közülük ötöt azonnal elbocsátottak. Egy embernek határozott idejű szerződése van, így az ő esetében meg kell várni a megállapodás lejártát.
Lovas Antal még áprilisban kapta meg felmondását. Egy nappal később Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hallgatói fórumot tartott a műszaki egyetemen, ahol a professzor is felszólalt. Megkérdezte: hogyan mérik fel, melyik tanár milyen minőséget képvisel, ha a törvény alapján csak az időseket bocsátják el? A kormányfő azt válaszolta, hogy a munkaerőpiacon alulról kell nyitni, vagyis a tehetséges fiataloknak kell megadni a lehetőséget. Hozzátette: nyilván nagyobb konfliktusokkal jár elbocsátani egy 65 éves embert, mint egy pályakezdővel közölni, hogy nincs hely.
A professzor ugyanakkor azt mondja: szívesen átadná az utánpótlásnak a helyet, ha lenne olyan. A tanárok életkorát vizsgálva ugyanis kiderül: egyetlen viszonylag fiatal, de már kellő tapasztalattal rendelkező oktató sincsen a tanszéken. A nyolc idősebb tanár mellett csak ugyanennyi harminc év alatti, frissdiplomás oktató van, akik közül heten még a doktori címet sem szerezték meg. A középkorúak egyáltalán nem képviseltetik magukat: a 31–57 év közötti korosztályból egyetlen tanár sincs a tanszéken.
– Fel kell tenni a kérdést: ha valamennyi tapasztalt oktatót elbocsátják, akkor a teljesen tapasztalatlan doktoranduszok tanítják majd az alaptantárgyakat? Ez súlyos minőségi romláshoz, a felsőoktatás teljes lebénulásához vezethet – mondja Lovas. A professzor ugyanakkor az egyetemi értelmiség erkölcsi felelősségét is felveti, hiszen az illetékesek szó nélkül asszisztálnak a romboló kormányzati döntésekhez, és azokat ellenkezés nélkül végrehajtják.
Megpróbáltuk megszólaltatni Molnár Károlyt, a műszaki egyetem rektorát, akinek éppen indult a repülőgépe, így már nem tudott válaszolni a titkárságon megadott kérdéseinkre.
Hogy mennyire nem a minőség a mérce, azt az is mutatja, hogy Csányi Vilmos világhírű etológusprofesszort hetvenedik születésnapján kényszernyugdíjazta az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése. Csányi Vilmos korábban azt mondta: az ember sokkal megértőbb egy képzeletbeli pofont illetően, mintha csakugyan kap egyet. Ugyanitt fejtette ki, hogy nem jó, ha az idősebb kutatók a fiatalabbak nyakára ülnek, nem kell előírni semmit számukra, mert ez gátja lehet a fejlődésnek. „Morálisan fejlettebb országokban ezt úgy oldják meg, hogy a kutatásból már ötven-hatvan éves kora körül „kivonják” a kutatót, és egyre intenzívebben foglalkoztatják az oktatásban, mert ott számít igazán a felhalmozott tapasztalat.
Az ominózus jogszabály miatt – amelynek a professzorok áldozatul estek – még januárban Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Varga László elnök szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, és sérti az egyenlő bánásmód elvét. A szakszervezeti vezető szerint az a kitétel, amely alapján azonnal és automatikusan megszüntetik a 65. életévüket betöltő pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, ellentétes a minden embert megillető szociális biztonsághoz való joggal is, mivel egyesek így az öregségi nyugdíjtól is eleshetnek. A törvény felmentési idő alkalmazására sem ad lehetőséget, így veszélybe kerülhet az iskolák zavartalan működése. Hosszú vita után végül az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a jogszabályt. A szocialisták által benyújtott módosító javaslat indoklása szerint a rendelkezés váratlanul érte a közszférát, ellátási nehézségek veszélye és alkotmányossági kérdések merültek fel. A változtatás pedig a december 31-i állapot visszaállítására irányul. A tanárszakszervezet visszavonta alkotmánybírósági beadványát.
Kérdés, hogy a fél év alatt elbocsátott professzorok és tanárok közül hány embert vesznek majd vissza az anyagi nehézségekkel küzdő iskolák.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának