Munka nélkül maradnak a professzorok?

Tömegesen bocsátják el a tapasztalt tanárokat az egyetemekről és a főiskolákról egy januárban életbe lépett jogszabályra hivatkozva, amely a 65. életévüket betöltött tanárok közalkalmazotti jogviszonyának azonnali megszüntetését írja elő. Megtudtuk azonban, hogy a törvény az Országgyűlés május 30-i döntése értelmében hatályát vesztette. Nagy kérdés, hogy vajon hány professzort, illetve pedagógust vesznek vissza eredeti állásába azok közül, akiket a jogszabály csaknem féléves hatálya alatt elbocsátottak.

2005. 07. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fűnyíróelvszerű elbocsátások a felsőoktatás megbénulásához vezethetnek – mondta lapunknak Lovas Antal egyetemi docens, akit június 30-i hatállyal bocsátottak el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának járműgyártás és -javítás tanszékéről. A 67 éves szakember azért háborodott fel a döntésen, mert szerinte a leépítéseknél csak az életkort veszik figyelembe, és egyáltalán nem mérlegelik, hogy ki milyen teljesítményt nyújtott eddig.
A professzor kimutatása szerint a most lezárt tanévben is jóval több órát tartott az egyetemen, mint fiatal kollégái, rengeteg publikációja jelent meg különböző folyóiratokban, és számtalan elismerő oklevelet kapott témavezetői munkájáért. A járműgyártás és -javítás tanszéken a tizenhat tanárból hatan töltötték be 65. életévüket, közülük ötöt azonnal elbocsátottak. Egy embernek határozott idejű szerződése van, így az ő esetében meg kell várni a megállapodás lejártát.
Lovas Antal még áprilisban kapta meg felmondását. Egy nappal később Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hallgatói fórumot tartott a műszaki egyetemen, ahol a professzor is felszólalt. Megkérdezte: hogyan mérik fel, melyik tanár milyen minőséget képvisel, ha a törvény alapján csak az időseket bocsátják el? A kormányfő azt válaszolta, hogy a munkaerőpiacon alulról kell nyitni, vagyis a tehetséges fiataloknak kell megadni a lehetőséget. Hozzátette: nyilván nagyobb konfliktusokkal jár elbocsátani egy 65 éves embert, mint egy pályakezdővel közölni, hogy nincs hely.
A professzor ugyanakkor azt mondja: szívesen átadná az utánpótlásnak a helyet, ha lenne olyan. A tanárok életkorát vizsgálva ugyanis kiderül: egyetlen viszonylag fiatal, de már kellő tapasztalattal rendelkező oktató sincsen a tanszéken. A nyolc idősebb tanár mellett csak ugyanennyi harminc év alatti, frissdiplomás oktató van, akik közül heten még a doktori címet sem szerezték meg. A középkorúak egyáltalán nem képviseltetik magukat: a 31–57 év közötti korosztályból egyetlen tanár sincs a tanszéken.
– Fel kell tenni a kérdést: ha valamennyi tapasztalt oktatót elbocsátják, akkor a teljesen tapasztalatlan doktoranduszok tanítják majd az alaptantárgyakat? Ez súlyos minőségi romláshoz, a felsőoktatás teljes lebénulásához vezethet – mondja Lovas. A professzor ugyanakkor az egyetemi értelmiség erkölcsi felelősségét is felveti, hiszen az illetékesek szó nélkül asszisztálnak a romboló kormányzati döntésekhez, és azokat ellenkezés nélkül végrehajtják.
Megpróbáltuk megszólaltatni Molnár Károlyt, a műszaki egyetem rektorát, akinek éppen indult a repülőgépe, így már nem tudott válaszolni a titkárságon megadott kérdéseinkre.
Hogy mennyire nem a minőség a mérce, azt az is mutatja, hogy Csányi Vilmos világhírű etológusprofesszort hetvenedik születésnapján kényszernyugdíjazta az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése. Csányi Vilmos korábban azt mondta: az ember sokkal megértőbb egy képzeletbeli pofont illetően, mintha csakugyan kap egyet. Ugyanitt fejtette ki, hogy nem jó, ha az idősebb kutatók a fiatalabbak nyakára ülnek, nem kell előírni semmit számukra, mert ez gátja lehet a fejlődésnek. „Morálisan fejlettebb országokban ezt úgy oldják meg, hogy a kutatásból már ötven-hatvan éves kora körül „kivonják” a kutatót, és egyre intenzívebben foglalkoztatják az oktatásban, mert ott számít igazán a felhalmozott tapasztalat.
Az ominózus jogszabály miatt – amelynek a professzorok áldozatul estek – még januárban Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Varga László elnök szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, és sérti az egyenlő bánásmód elvét. A szakszervezeti vezető szerint az a kitétel, amely alapján azonnal és automatikusan megszüntetik a 65. életévüket betöltő pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, ellentétes a minden embert megillető szociális biztonsághoz való joggal is, mivel egyesek így az öregségi nyugdíjtól is eleshetnek. A törvény felmentési idő alkalmazására sem ad lehetőséget, így veszélybe kerülhet az iskolák zavartalan működése. Hosszú vita után végül az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a jogszabályt. A szocialisták által benyújtott módosító javaslat indoklása szerint a rendelkezés váratlanul érte a közszférát, ellátási nehézségek veszélye és alkotmányossági kérdések merültek fel. A változtatás pedig a december 31-i állapot visszaállítására irányul. A tanárszakszervezet visszavonta alkotmánybírósági beadványát.
Kérdés, hogy a fél év alatt elbocsátott professzorok és tanárok közül hány embert vesznek majd vissza az anyagi nehézségekkel küzdő iskolák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.