Sir Ian Blair, a Scotland Yard főparancsnoka tegnap délután tartott londoni sajtótájékoztatóján azt mondta: főleg a „felrobbantott buszon történt detonáció természete miatt” nehéz megállapítani a halottak pontos számát. Valószínű azonban, hogy „nem túlzás ötvennél több halálos áldozatról beszélni” – tette hozzá. Blair szerint még mindig vannak holttestek a Russell Square és a King’s Cross metróállomások között felrobbantott szerelvényben, mivel ezt az alagútszakaszt a pusztítás miatt nehéz megközelíteni. Hozzátette: „egyáltalán semmiféle jel” nem utal arra, hogy a buszon – ahogy az a tegnapi brit sajtó értesüléseiben szerepel – öngyilkos merénylő robbantotta volna fel magát, jóllehet „semmit nem lehet kizárni”.
A tegnapi The Sun ugyanakkor szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a London belvárosában felrobbantott buszon „Nagy-Britannia első öngyilkos merénylője” okozta a detonációt. A legnagyobb brit tömeglap szerint több túlélő is arról számolt be, hogy észrevettek egy utast, aki felszállása után, a busz felső szintjén leült, igen idegesen babrált a nála lévő csomaggal, „aztán felrobbant”. A 30-as busz a Tavistock Square és a Russell Square között, a British Museum közelében robbant fel. A Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetője azonban a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: a buszon működésbe lépett robbanóanyag – csakúgy, mint a három metrószerelvényen – valószínűleg a jármű ülésén vagy padlóján volt. Andy Hayman szerint mindegyik pokolgépben hozzávetőleg 4,5 kilogramm robbanószer lehetett, ami könnyen elfér egy hátizsákban.
A tavalyi madridi vonatrobbantáshoz hasonlította a brit belügyminiszter a Londonban végrehajtott merényletsorozatot, elismerte, hogy hiba volt csökkenteni a terrorkészültség szintjét és azt is, hogy a titkosszolgálatok nem értesültek a készülő merényletről. Charles Clarke a BBC rádiónak adott interjúban nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mozlim terroristák vagy mások állhattak-e a merénylet mögött, de azt mondta: az eddigi jelek alapján a támadás nem különbözik nagyon a tavaly márciusban, több madridi elővárosi vonaton elkövetett robbantássorozattól. Clarke közölte, hogy a készülő londoni merényletről a biztonsági szolgálatoknak semmilyen előzetes értesülésük nem volt. Jóllehet a brit kormány hivatalosan sohasem közli, hogy éppen milyen szintű terrorfenyegetettségi készültséget tart érvényben, a belügyminiszter tegnapi nyilatkozatában elismerte, hogy a készültség szintjét nemrég csökkentették, mivel az összes biztonsági szolgálat úgy értékelte, hogy a fenyegetettség a korábban gondoltnál „kissé alacsonyabb”. Arra a felvetésre, hogy a Scotland Yard januárban leköszönt előző főparancsnoka, Sir John Stevens még hivatali idejében többször is elkerülhetetlennek nevezte a London elleni merényletkísérleteket, és ennek ellenére csökkentették a terrorkészültséget, Clarke csak annyit mondott: abban reménykedett, hogy Stevens téved, „de sajnos neki lett igaza”. A belügyminiszter azzal az érvvel igyekezett megvédeni a titkosszolgálatokat, hogy „London rendkívüli méretű szénakazlában kell keresniük a tűt”.
Londonban tegnapra részlegesen helyreállt a tömegközlekedés, a hatóságok azonban változatlanul óvták a lakosságot a belváros megközelítésétől. A metróvonalak többségén elindult a forgalom, de a támadásoktól érintett szakaszok és állomások továbbra is zárva voltak, és a szerelvényeken a megszokott tömeg töredéke utazott csak; több tízezren a gyaloglást választották. A Heathrow repülőteret kiszolgáló Piccadilly metróvonalon már el lehetett jutni a legnagyobb londoni légikikötőbe. Sokan, akik a merényletek után, a közlekedés leállása miatt a belvárosban rekedtek, nyerészkedéssel vádolták a szállodákat, amelyek sok esetben két-háromszoros áron adták ki a szobákat az éjszakai szállást keresőknek.
Bírál az európai sajtó. Politikájával világháborúba sodorja az emberiséget – mondta Bush amerikai elnökről a francia állami televízióban Pascal Boniface, a párizsi Nemzetközi Stratégiai Kapcsolatok Intézete (IRIS) igazgatója a londoni terrortámadást követő reggelen. Pascal Boniface kifejezte mély együttérzését az áldozatokkal, majd úgy vélekedett: az a módszer, ahogy Bush elnök és szövetségesei reagáltak a terrorizmusra, végleg kudarcot vallott. Az iraki háború nyomán kialakult káosz, a tengernyi áldozat és a terrorista cselekmények megnégyszereződése bizonyítja: a terrorizmust csak katonai eszközökkel nem lehet kiirtani. A francia Le Figaro egyébként úgy véli, Európa, az al-Kaida csataterévé vált. Az olasz lapok úgy vélik, Olaszország is a közeljövőben célpont lehet a terrorszervezet számára, amely hadüzenetet küldött Európának. Ennek ellenére a cseh sajtó azt írja, tény, hogy a nemzetközi terrorizmus jelenleg védekező állásba szorult, s a terrorizmussal folytatott háború végül is kisebb méretű, mint azt néhány éve várni lehetett. „Ma a terroristák a világmeghódító tervektől láthatóan áttértek ahhoz a kétségbeesett igyekezethez, hogy megakadályozzák a világ multikulturális egységének a kialakulását” – írja a konzervatív Lidové Noviny napilap. (MN)
Pánik Kölnben. Kisebb sokkot váltott ki a londoni terrormerénylet híre Kölnben, ahol augusztus 15. és 21. között rendezik a katolikusok világtalálkozóját. A dómjáról – és radikális mozlim közösségéről – híres nyugat-németországi városba XVI. Benedek pápa a tervek szerint 18. és 21. között látogat. Otto Schily belügyminiszter a pápalátogatással kapcsolatban kifejtette, hogy az eseményre eredetileg is nagy gonddal készültek. A XX. Ifjúsági világtalálkozó honlapján sajtóközleményben erősítették meg, hogy megtartják a rendezvényt, amelyre a legnagyobb aggodalommal készülnek. (B. A. I.)
