Mára kiderült, a Nagy Könyv játék internetes hírlevelében érkeznek a meglehetősen ambivalens számadatok is a második forduló szavazásairól. (Az elsöprő sikerként értékelt közel kétmillió szavazatot e fordulóban mindössze 255 582 szavazó adta le. Vagyis ezúttal alig több mint kétszázötvenezer embert sikerült aktívan bevonni a csaknem másfél milliárdos költségvetésű játékba.) Szintén a hírlevélben olvasható a hosszas lelkendezés arról, hogy fővárosi és vidéki nagy könyvtárakban mennyire megnőtt a beiratkozások és kölcsönzések száma, és hogy még a kötelező olvasmányok is jobban fogynak a könyvesboltokban.
Arról nem tesz említést A Nagy Könyv játék diadalmas internetes hírlevele, hogy kisvárosi, falusi könyvtárak olyan sanyarú helyzetben tengődnek, hogy még az ifjúsági regényekből, a kötelező olvasmányokból, a kortárs irodalom legreklámozottabb műveiből is csak egy-egy példány áll rendelkezésre. Nagymaroson például a közkönyvtár gyakorlatilag az iskolai könyvtár egyben. Ami azt jelenti, hogy négyszáz diákra jut egy darab A Pál utcai fiúk, egy Egri csillagok, egy darab minden Jókai-regényből, Mikszáthból, Móriczból és így tovább. Ha – ahogyan ígérték – a Nagy Könyv játék résztvevőjeként az intézmény a Top 12 könyveiből kap egy-egy példányt, az is sokat javít a helyzetükön. Bár ez az adomány még mindig a megalázó alamizsna kategóriáját meríti ki, ha azt vizsgáljuk, hogy egyszerre hány diáknak, tanárnak, esetleg szülőnek lenne szüksége a kötetekre. Kalocsán sem jobb a helyzet. A rendszerváltozás előtt a kötelező olvasmányokból egyszerre húsz-harminc állt rendelkezésre, ma a felnőtt és az ifjúsági könyvtárban pedig többnyire egy-egy példányt forgatnak a három általános és a négy középiskola diákjai. Mint Asbóth Miklós, a kalocsai Nagy Lajos Könyvtár igazgatója elmondta, a helyzet többek között azért vált ilyen aggasztóvá, mert nem ugyanaz a kötelező olvasmányok túlnyomó része, mint a rendszerváltás előtt volt. Így míg a mostaniakat csak nagyon rövid határidőre adhatják ki, a régiek egy külső raktárban porosodnak. A könyvtárosok egyébként úgy vélik, a játékra szánt hatalmas összegből aránytalanul sok fordítódik promócióra, s csak részben térül meg, míg a könyvtárak helyzete lényegileg nem javul. Nagymaroson egyébként a könyvtárban nem változott az érdeklődés a Top 12-es lista ifjúsági könyvei iránt. A százas lista klasszikusai sem fanatizálták az olvasókat. Új olvasó sem igen iratkozott be, inkább a rég látott arcok közül tűntek föl néhányan. Az érdeklődés elsősorban az amúgy is divatos, agyonreklámozott művek iránt élénkült meg. Keresik a Harry Pottert – olyan kisgyerek is kikölcsönzi, akinek még nem való – és viszik A Da Vinci-kódot. Szabó Magda pedig mindig is a kedvencek közé tartozott. A nagymarosiak rendeztek már a helyi Anna-klubbal közösen egy Márai-estet, ősztől pedig helyi hírességeket, pedagógusokat kérnek föl, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a tévében látták, ismertessék a listák egy-egy remekművét.
Kalocsán keresik a könyvtárlátogatók a listás könyveket, még a felnőttek is kikölcsönzik, újraolvassák ifjúkori olvasmányaikat. A helyi könyvesboltban más a helyzet. Akik akarták, már megvették a Harry Pottereket, a rajongók inkább a hatodik könyvet várják. Fogy Szabó Magda meg A Da Vinci-kód, a kötelező olvasmányokban nincs változás. Hogy a Nagy Könyv játék túl bonyodalmas, a szervezők pedig nem törődnek azzal, hogy a nézők java része nem olvassa az újságokat, nincs internet-hozzáférése, ahol az információkat adagolják, sulykolják, abból is kiderül, hogy sok vásárló azt hiszi Kalocsán, megint szavazás következik, és várják, követelik a boltban a szavazóládát. Egy váci könyvesboltban arra panaszkodnak, hiába keresik a Dallos Sándor-könyveket, Sienkiewicz Quo vadis?-át, Szepes Mária Vörös oroszlánját, nem tudják beszerezni. A kötelező olvasmányokat itt sem igen keresik, de örvendetesen fogynak a Marquez-könyvek, és Bulgakov iránt is érdeklődnek. Douglas Adams Galaxis útikalauza, s Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye is népszerű. Wass Albert műveit is viszik. A klasszikusok, például az amúgy az újra ki sem adott Háború és béke, Thomas Mann kötetei vagy Dosztojevszkij sajnos sehol sem került fókuszba. A könyvtárosok és a könyvesboltosok megegyeznek abban, hogy meglepte őket – nem is annyira a százas, mint inkább – a tizenkettes lista alakulása. Akadt, aki ebből azt szűrte le, hogy úgy látszik, a felnőttkorú lakosság nemigen olvas, mások azt, hogy itt elsősorban a gyerekek szavaztak – köztük olyanok is, akik helyett a szüleik töltötték ki a szavazólapot. Akadt, aki hozzátette azt is, hogy túl nagy, irreális szerepe volt/van a reklámoknak, a hírverésnek. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a vidéki könyvtárosok a legismertebb, sztárolt írókon, költőkön és a helyi alkotókon kívül nemigen ismerik a kortárs szépirodalmat, de ha el is jutna hozzájuk egy-egy kevésbé reklámozott kiváló mű híre, akkor sem állna módjukban, hogy minden fontosabb alkotást beszerezzenek.
A Top 12 regényei és az ezek kapcsán készülő filmek rendezői:
- Alföldi Róbert – A. A. Milne: Micimackó
- Antók Csaba – George Orwell: 1984
- Balogh Zsolt – Saint-Exupéry: A kis herceg
- Elek Ottó – Fekete István: Tüskevár
- Fekete Ibolya – Bulgakov: A mester és Margarita
- Gárdos Péter – Jókai Mór: Az aranyember
- Gothár Péter – Gabriel García Marquez: Száz év magány
- Seres Tamás – Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Silló Sándor – J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
- Szederkényi Júlia – Szabó Magda: Abigél
- Török Ferenc – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Ifj. Vitray Tamás –Tolkien: A Gyűrűk Ura
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!