Jirí Paroubeknak az egykori szudétanémet antifasiszták irányában jelzett megbékélési gesztusa élénk visszhangot váltott ki a cseh belpolitikai színtéren. A kormányfő megbékülési szándékával nem ért egyet Václav Klaus köztársasági elnök, aki a tervezett gesztust „rendkívül szerencsétlennek, veszélyesnek és felelőtlennek” minősítette. Klaus úgy véli, ezt a problémát már megfelelő módon rendezte az 1997. évi cseh–német nyilatkozat.
A kormányfő azonban kitart álláspontja mellett. Szerinte Klaus nem értette meg a javaslat lényegét, hiszen az kizárólag a szudétanémet antifasisztákat érintené, ám az államfő a kitelepített németekre vonatkozó deklarációra hivatkozik. A miniszterelnök szándékával az ODS-en kívül valamennyi parlamenti párt egyetért. Az ausztriai szudétanémet szövetség tartózkodóan fogadta Paroubek kezdeményezését.
Mindeközben Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a Bécsben tartózkodó cseh kormányfőnek elismerését fejezte ki a gesztusért. A kancellár szerint fontos, hogy a német kisebbséggel szemben első ízben nem alkalmazzák a kollektív bűnösség elvét. A CTK hírügynökség szerint Paroubek Bécsben megismételte, hogy a tervezett gesztus kizárólag azon német polgároknak szól, akik az utolsó napig hűek voltak a háború előtti Csehszlovákiához. A politikus a szudétanémet antifasiszták közé sorolja azokat a szociáldemokratákat, kommunistákat és katolikus papokat, akik a háború alatt aktívan felléptek Csehszlovákia szétverése ellen.
Szlovákiában Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ellenkezően ítéli meg a kollektív bűnösséget, mint miniszterelnöke, Mikulás Dzurinda, aki mereven ragaszkodott a kollektív bűnösség elve alapján ítélkező Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről.
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
