„Vannak alapkérdések, amelyekben nincs alku”

Az alkotmányjogász igazságügy-miniszter aligha támogatja azt az ismét felvetett javaslatot, hogy legyen büntethető az úgynevezett gyűlöletbeszéd. Elődje, Bárándy Péter ugyanis múlt év májusában hatalmasat bukott a Btk. módosításával. A rendszerváltozás óta az Alkotmánybíróság (AB) háromszor utasította el, hogy a büntetőjog szankcionálja a faji, vallási, nemzeti, etnikai csoportokat sértő kifejezéseket. Pénteken az MSZP egyik tagozata, szombaton a miniszterelnök szorgalmazta az új szabályozást.

Megbeszélést kezdeményez Petrétei Józseffel, az igazságügyi tárca vezetőjével Lamperth Mónika belügyminiszter a héten, mégis büntessék a gyalázkodó, lealacsonyító kifejezések használatát. Az MSZP már tavaly májusban, az Alkotmánybíróság a Btk. egyik új passzusát megsemmisítő döntése után hangoztatta, alkotmánymódosítást kezdeményeznek, mert Magyarország nem lehet olyan ország, ahol „lezsidóznak, lecigányoznak, lefasisztáznak, etnikai alapon lealacsonyítanak valakit”.
A büntetőjog eszközeinek bevetése az ilyen magatartások ellen most ismét felvetődött: pénteken az MSZP Bárándy Gergely által képviselt jogi és közigazgatási tagozata, szombaton pedig a miniszterelnök beszélt a rendezésről. Gyurcsány Ferenc már nem feszegette az alaptörvény módosítását, a bizottság is csupán új jogtechnikai lehetőségeket emlegetett.
Az AB a rendszerváltozás óta háromszor állta útját a hasonló törekvéseknek – a szólásszabadság védelmében. Köztársasági elnökké választása előtt, ez év május 23-án pedig Sólyom László, a testület első elnöke beszélt erről a Mindentudás Egyetemén. Azt mondta: „Vannak alapkérdések, amelyekben nincs alku. A szólásszabadság védelméből például nem engedett az AB a parlamentnek a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kiterjeszteni szándékozó próbálkozásaival szemben.” Sólyom egyértelművé tette azt is, hogy napi politikai érdekből – például a gyűlöletbeszéd büntethetősége vagy az ügynökügy szabályozása érdekében – nem támogatja az alkotmány módosítását.