Megbeszélést kezdeményez Petrétei Józseffel, az igazságügyi tárca vezetőjével Lamperth Mónika belügyminiszter a héten, mégis büntessék a gyalázkodó, lealacsonyító kifejezések használatát. Az MSZP már tavaly májusban, az Alkotmánybíróság a Btk. egyik új passzusát megsemmisítő döntése után hangoztatta, alkotmánymódosítást kezdeményeznek, mert Magyarország nem lehet olyan ország, ahol „lezsidóznak, lecigányoznak, lefasisztáznak, etnikai alapon lealacsonyítanak valakit”.
A büntetőjog eszközeinek bevetése az ilyen magatartások ellen most ismét felvetődött: pénteken az MSZP Bárándy Gergely által képviselt jogi és közigazgatási tagozata, szombaton pedig a miniszterelnök beszélt a rendezésről. Gyurcsány Ferenc már nem feszegette az alaptörvény módosítását, a bizottság is csupán új jogtechnikai lehetőségeket emlegetett.
Az AB a rendszerváltozás óta háromszor állta útját a hasonló törekvéseknek – a szólásszabadság védelmében. Köztársasági elnökké választása előtt, ez év május 23-án pedig Sólyom László, a testület első elnöke beszélt erről a Mindentudás Egyetemén. Azt mondta: „Vannak alapkérdések, amelyekben nincs alku. A szólásszabadság védelméből például nem engedett az AB a parlamentnek a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kiterjeszteni szándékozó próbálkozásaival szemben.” Sólyom egyértelművé tette azt is, hogy napi politikai érdekből – például a gyűlöletbeszéd büntethetősége vagy az ügynökügy szabályozása érdekében – nem támogatja az alkotmány módosítását.
599 Daytona után itt az 1 ráadás
