Joschka Fischer, a pályafutását taxisofőrként kezdő, a frankfurti rendőrökkel utcai harcot vívó, a Zöldek első minisztereként a hesseni tartományi parlamentbe került, majd a Schröder-kormányban a külügyi tárcát vezető politikus pártja fiatal nemzedékének a szemében kiöregedett prototípusnak számít. Olyan embernek, akinek befolyása alatt a párt kizárólag egy irányba halad – balra, a szociáldemokraták oldalán. A taktikázás nagymesterének számító politikus azonban ismételten alátámasztotta tehetségét.
Már megjelenésével elismerő morajt váltott ki, hat hét alatt ugyanis tíz kilót lefogyott és igazolta a vele kapcsolatos jelszót: „Kövér Fischer, gyenge Zöldek, sovány Fischer, erős Zöldek!” Kivételes szónoki tehetsége sem hagyta cserben. Szívhez szóló beszédet mondott, amely elsősorban érzelmileg ragadta magával még kritikusait is. Az eddigi alkancellár a rá szabott szereppel jelentős kockázatot vállal. Ha a Zöldek nem érik el a 2002-es választáson kapott 8,6 százalékos támogatást, akkor a vereséggel felérő eredményért az ő nyakába varrják a felelősséget. A veszély azonban egy ilyen viharos múltú „csatalovat” nem képes elriasztani. Fischer máris bejelentette, vonzó feladatnak tekinti a parlamenti ellenzékbe kényszerült Zöldek-frakció vezetését.
Még a szennyestartót is közpénzből vásároltatta Ruszin-Szendi Romulusz az egymilliárdos villába
