Átmentőöv

Száz vállalatra hazánkban jut a legtöbb felszámolás Európában. Ennek hátterében nemcsak a nemzetgazdaság, azon belül az építőipar megtorpanása áll, hanem az is, hogy számos cég a teljes tönkremenetelt elkerülendő új néven folytatja tevékenységét. A felszámolási eljárások növekedése mellett drasztikusan csökken a cégalapítási kedv.
Míg az Európai Unióban száz vállalatra 0,8 felszámolási eljárás jut, addig hazánkban ez a szám 2,1. Szlovákiának és Ausztriának is igen kedvezőtlenek a mutatói – a működő vállalatok 1,9, illetve 1,8 százaléka megy tönkre –, ám Csehországban ez az arány mindössze 0,2 százalék. Az uniós statisztikát erősíti meg a Creditreform-Interinfo Kft. kutatócég legújabb felmérése, amelyből kiderül, hogy Magyarországon jelentősen megugrott a csőd- és felszámolási eljárások száma. Két évvel ezelőtt 7693 felszámolást regisztráltak, tavaly már 7804 hazai cég ellen indult meg az eljárás. A csődök száma több mint negyven százalékkal növekedett egy esztendő leforgása során. A jelentés alapján tavaly több mint 12 ezer csőd, felszámolás és végelszámolás volt folyamatban. Ez abszolút értékben az egyik legnagyobb szám az EU-tagországokban. A kimutatások alapján a legtöbb felszámolás 2004-ben a kereskedelem és a javítás területén tevékenykedő cégek ellen indult, ám az ingatlanügyekkel, a gazdasági szolgáltatással és iparral foglalkozó társaságoknál is jelentős az eljárások száma. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva tavaly az építőiparban kilenc százalékkal több vállalat vált fizetésképtelenné: 2004-ben a működő építőipari cégek majdnem 19 százaléka jelentett fizetésképtelenséget; ez jócskán meghaladja a többi szektorban tevékenykedő társaságoknál kimutatott arányt. Az építőiparon kívül még a vendéglátásban, a már említett ingatlanügyletekben, az oktatásban és az egészségügyben működő cégeknél ugrott meg a fizetésképtelenség aránya.
A felszámolási eljárások növekedése mellett a Creditreform a cégalapítási kedv drasztikus csökkenéséről is beszámol. A kutatás adatai szerint tavaly jelentősen lelassult az új társaságok alapításának üteme: míg 2003-ban a működő cégek száma éves viszonylatban több mint ötvenezerrel, azaz 13 százalékkal nőtt, addig 2004-ben a növekedés alig haladta meg a húszezret. A cégalapítási kedv visszaesése különösen a tavalyi év második felében volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékű lassulást a kutatócég szakemberei Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében mérték – ezeken a helyeken a csökkenés üteme túllépte a nyolcvan százalékot. Ugyanakkor a 2003-as éviekhez hasonlóan a tavalyi adatok is azt a tényt erősítik, hogy a magyar gazdaság erősen Budapestre és a főváros környékére összpontosít: a vállalatok több mint 40 százalékát fővárosi székhellyel jegyzik be.
A hazai szakemberek szerint a csaknem másfél évtizede született – és azóta toldozott-foldozott – magyar csődtörvény ellentmondásos. A jogszabály tudniillik nem felel meg a kívánalmaknak: nem védi a hitelezői érdekeket, és nem teszi lehetővé a bajba került cégek újraindítását. Ezt jelzi az az adat, amely szerint a vállalkozások újraszervezését szolgáló csődeljárások száma még az évi ötvenet sem éri el.
Bírósági tapasztalatok alapján számos cég a teljes tönkremenetel előtt másik társaságba menti át vagyonát, és új néven támad fel. Bár hazánk gazdasága a kelet-közép-európai mezőnyhöz képest lassú, így nem illeszkedik az ugyancsak jelentős globális bővülési folyamathoz sem, a négy százalék körüli magyar gazdasági makromutató mellett a közgazdaságtani logika alapján csökkennie kellene a fizetésképtelenségi indexnek.
A csődrekord oka részben az, hogy a belföldi piacra termelő cégek nem érzik a javuló feltételeket, sőt a különböző uniós előírások betartása fékezi az üzletmenetet. Eközben a multinacionális vállalatok itteni leányvállalatai prosperálnak. A vonatkozó felmérések arról is árulkodnak, hogy jelentős költségnövekedéssel küzdenek a magyarországi vállalatok, az európai uniós csatlakozás negatív hatásait pedig leginkább az élelmiszer-ipari cégek érzik, s az agrárszféra pozíciója is romlott.
A kisebb létszámú cégek ellen indított felszámolások oka azonban felettébb „gyakorlatias”: egy részüket eleve azért alapították, hogy mielőbb csődbe jusson, így az anyacég „sara” – például a magas köztartozás – leírható. A konstrukció tulajdonképpen egyszerű: vagyonnal nem rendelkező személy nevére alapítanak vállalkozást. Létezik persze bonyolultabb verzió is: a társaság még a bejegyzési eljárás idején vált tulajdonost, vagy eleve csődbe megy.
Egy hónapja, hogy korlátlan felelősséggel tartoznak cégeikért azok, akik adósságaik felhalmozása után vállalkozásukat hajléktalan, vagyontalan vagy külföldi személynek értékesítik. Minderről egy törvénymódosítás rendelkezik, amely azt is tartalmazza: amennyiben a törlési vagy felszámolási eljárást megelőző öt éven belül az adott cég többször is gazdát cserélt, valamennyi korábbi tag a teljes magánvagyonával köteles a tartozásokért helytállni. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) összegzése alapján a szóban forgó fiktív vállalkozások több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel évente azzal, hogy nem fizetnek állami és helyi közterheket: adót, vámot és járulékot. A fantomcégek létrejöttének megakadályozását, a mára elavult vonatkozó jogszabály módosítását s egy új hitelezővédelmi törvény megalkotását immár évek óta szorgalmazza a FOE, amelynek álláspontja szerint a jelenlegi csődeljárás túlságosan bonyolult, a határidők pedig rövidek. A szakemberek úgy tartják, hogy a sikeres csődeljárásnak két feltétele van. Az adósságot felhalmozó céget segíteni kell, de szükséges a talpra állítás folyamatának szigorú ellenőrzése is. Fontos, hogy akiknek a társaság tartozik, azok esélyt lássanak a megoldásra, s akár áldozzanak is erre. Az alap a megfelelő reorganizációs terv lehet. A gondot az jelenti, hogy a hazai társas vállalkozások tőkeszegények, s ez a több mint 400 ezer egyéni vállalkozóról még inkább elmondható. Emiatt javasolják többen, hogy az új felszámolási törvény terjedjen ki az egyéni vállalkozókra is.