Drága leckét kapott Európa az elhibázott brüsszeli szankciók miatt

A brüsszeli szankciós politika mára súlyos gazdasági következményekkel jár Európa számára. Miközben az uniós vezetők továbbra is a büntetőintézkedések hatékonyságában bíznak, egyre több szakértő figyelmeztet: a gazdasági nehézségek és az energiaárak emelkedése elsősorban az európai polgárokat sújtja. Vajon miért nem jó a megfizethető orosz energia a gazdasági leépülésben lévő EU-nak? A témában Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét kérdeztük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Brüsszel nemrég fogadta el a 19. szankciós csomagot és már tervben van a 20. is. Vajon mit ér az a politika, amely ennyi idő alatt nem hozott eredményt?

– tette fel a kérdést a szakértő.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az uniós vezetés egyszerűen nem tud jobbat. Rámutatott, hogy a Krím-félsziget annektálása óta több év telt el, ez idő alatt pedig akár átfogó tanulmányok is készülhettek volna a szankciók hatásairól — „de ez nem történt meg”. A szakértő úgy fogalmazott, hogy Európa „arccal előre ugrott az ismeretlenbe”, és most már nem is nagyon hátrálhat, hiszen azzal be kellene ismernie, hogy nemcsak tévedett, hanem rossz döntéseket is hozott.

A szakértő szerint a szankciók hatásai aránytalanul jobban sújtják Európát, mint Oroszországot. Ugyanakkor elismerte, hogy az oroszok számára sem „rózsás a helyzet”, hiszen bevételtől esnek el amiatt, hogy a kínaiak és az indiaiak az európaiaknál jóval olcsóbban veszik át a termékeiket.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a globális energiahelyzet miatt Oroszország helyzete még így sem reménytelen. „Egy nagyon energiaéhes világban élünk” – fogalmazott, hozzátéve: nehezen képzelhető el olyan szituáció, hogy egy energiatermelő nagyhatalomnak ne akadjon vevője. Mint mondta, az orosz gazdaság – bár veszített a bevételeiből – nem omlott össze, csak átrendeződött, míg Európa gazdasági nehézségei strukturális problémákat is felszínre hoztak.

Az orosz gazdaság – bár veszített a bevételeiből – nem omlott össze Fotó: AFP

Ezzel szemben Európa ma már szinte csak olyan termékeket és szolgáltatásokat állít elő, amelyek nagy energiaszükséglettel bírnak. Mivel nem sikerült ténylegesen megoldani az orosz energiahordozók kiváltását, óriási ráfizetés ez a politika a cégeknek és az embereknek. 

Hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a nagy német autógyárak sorban zárják be üzemeiket odahaza. Az európai munkaerő ugyanis azért engedhette meg magának ezt a jól fizetettséget, mert a termelési tényezők (különösen az energia) olcsóak voltak.

Arra a kérdésre, hogy milyen alternatívák lennének a háborús szankciók helyett, amelyek a békét is segítenék, Dornfeld László kifejtette:

Önmagában a szankciók is szolgálhatják a békét, mint Trump elnök esetében látjuk. Ő ugyanis most ezzel akarja a tárgyalóasztalhoz ültetni a harcoló feleket. 

Ugyanakkor az európai szankciós politika nem ezt célozta, hanem Oroszország tönkretételével ukrán katonai győzelmet akart elősegíteni. Minden eszköz hasznossága attól függ tehát, hogy ki és mire használja azt fel – mutatott rá.

Dornfeld László szerint az uniós politikai megosztottság azért nem befolyásolja az orosz–ukrán békét, mert jelen állás szerint nem fogják a kérdésben kikérni az európaiak véleményét. 

Brüsszel őrült háborúpárti politikája ugyanis elérte azt, hogy ma már senki sem tekinti tárgyalópartnernek Európát a globalista táboron kívül. 

Orbán Viktor különutas politikája miatt el tudta kerülni ezt a helyzetet, de csak az ő személye a garancia arra, hogy Budapesten legyen békecsúcs. 

Ha itt is a Magyar Péterék által képviselt brüsszeli globalisták kerülnének hatalomra, Magyarország egyre növekvő diplomáciai szerepe semmivé lenne egy pillanat alatt. Ehelyett hozzáláncolnák az országot a szakadék felé száguldó brüsszeli globalistákhoz.

Brüsszel őrült háborúpárti politikája elérte azt, hogy ma már senki sem tekinti tárgyalópartnernek Európát Fotó: AFP

Dornfeld László szerint helyreállhatnának a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal a viszony rendezése után, ami újra megnyitná az utat az olcsó energia közvetlen beszerzéséhez. Ez aztán lehetővé tenné a megfelelő tempójú diverzifikációt (például egy észszerű zöldítési tervvel, amivel még adós Brüsszel). A szakértő szerint az már most jól látszik, hogy azok az egymással ellentétes, radikális célok, amiket a mostani brüsszeli vezetés megfogalmazott, végrehajthatatlanok. 

Nem lehet egyszerre zölddzsihádot hirdetni és közben a legstabilabb energiaforrásról lecsatlakozni. Ennek az őrületnek minél hamarabb véget kell vetni!

– figyelmeztetett.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)