Persze a pápalátogatás és a világtalálkozó egyben a sokrétű problémákkal küzdő Németországra és a német katolikus egyházra is irányítja a figyelmet. Az elvilágiasodó és öregedő Európa egyik gazdasági, pénzügyi és kulturális központjában most a fiatalok állítják reflektorfénybe a hagyományos értékeket, a keresztény hitet és identitást. A pápa kölni programjában szerepel a német politikai elittel, illetve a helyi püspökökkel való találkozó is, a legnagyobb visszhangot azonban valószínűleg a látogatás „vallásközi” elemei váltják ki.
XVI. Benedek augusztus 19-én más keresztény felekezetek képviselőivel találkozik, valamint látogatást tesz a kölni zsinagógában, amely a kontinens egyik legrégibb, még a római időkre visszamenő zsidó közösségének az otthona. Előde 1986-os történelmi gesztusa után most másodszor fordul elő, hogy a katolikus egyház feje zsinagógába látogat. Augusztus 20-án este a pápa a németországi muzulmán közösségek képviselőit fogadja, ami különös jelentőséggel bír annak fényében is, hogy éppen Köln volt néhány évvel ezelőttig a szélsőséges iszlámista szervezetek egyik központja a nemrég Törökországnak kiadott és ott életfogytiglanra ítélt „kölni kalifa” vezetésével. Joggal mondható, hogy ezek az események részét képezik a pápa terrorizmusellenes küzdelmének. Az ő stratégiája a három monoteista vallás mérsékelt erői közötti párbeszéd folytatása a békéért, a szélsőségesek elszigetelése és társadalmi támogatottságuk csökkentése céljával.
Németországba augusztus 11– 21. között több százezer 16–30 év közötti fiatal érkezik a világ majdnem minden országából. Ezeket a fiatalokat nevezte egy olasz újságíró nemrég megjelent könyvében „II. János Pál-generációnak”, amely az ő több mint negyedszázados pápasága alatt nőtt fel és találkozott a hittel. Szemben a 60-as évek lázadóival, a szakértő szerint ennek a generációnak jellegzetes vonása az „igen” kultúrája. Ezek a fiatalok az értékek mellett kötelezik el magukat: igent mondanak az életre, a hitre, az egyházra. Ez utóbbi legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hogy immár húsz éve százezrével – sőt nemegyszer milliónyian – válaszolnak a pápa felhívására, és mennek el az ifjúsági világtalálkozókra.
Nem véletlenül nevezték II. János Pált a fiatalok pápájának. Bár mindenkihez különleges erővel tudott szólni, mégis talán a fiatalokkal találta meg leginkább a közös hangot. Már pápasága kezdetén megszólította őket, amikor az egyház és a világ reménységének nevezte az ifjúságot. Valódi párbeszédet tudott folytatni a fiatalokkal, amire nem sokan képesek. Öregsége és elhatalmasodó betegsége dacára a velük való találkozások alkalmával még a külső szemlélő számára is észrevehetően megfiatalodott. Akárhová utazott is a világban, mindig kereste a fiatalokkal való találkozást, és a fiatalok is keresték a szentatyát.
A világtalálkozók ifjúsága II. János Pált „a világ nagypapájának” nevezte. Ezek a fiatalok virrasztottak ezrével két nap és két éjszaka a haldokló szentatya ablaka alatt. Ők azok, akik mélyen megrendítő, őszinte, nagy szeretetről, ugyanakkor józanságról is tanúskodó üzenetekkel árasztották el a világhálónak a pápáról szóló oldalait. Ezért is szóltak a Szent Péter téren érte imádkozó fiatalokhoz a szentatya utolsó szavai: „Kerestelek benneteket, s most eljöttetek hozzám. Köszönöm nektek!”
Kétségtelen, hogy a kölni találkozó valamiképpen II. János Pál örökségéről is szól. Ezt az örökséget XVI. Benedek azonnal és lelkesen felvállalta, amikor megválasztása utáni első beszédében kijelentette, hogy részt kíván venni a kölni ifjúsági világtalálkozón: „veletek, kedves fiatalok, folytatni fogom a párbeszédet, meghallgatva elvárásaitokat azzal a szándékkal, hogy segítsek nektek az élő és örökké ifjú Krisztussal való minél mélyebb találkozásban”.
Az idei világtalálkozó mottója – „Eljöttünk, hogy hódoljunk neki!” – az evangéliumban szereplő „napkeleti bölcsekre”, más néven a „három királyokra” utal, akik a csillagot követve jutottak el a gyermek Jézushoz. Felismerték benne a régóta várt Messiást, a próféták által megjövendölt királyt, és hódoltak neki. Középkori hagyomány szerint az ő ereklyéiket őrzi a kölni dóm, és példájuk, a pápa szándéka szerint, azt üzeni a mai fiataloknak, „imádjátok Krisztust: Ő a Kőszikla, amelyre jövőt és egy igazságosabb, szolidárisabb világot építhettek”.
Kérdés, hogy a világtalálkozó élményei hogyan csapódnak le a résztvevők hétköznapi életében. Bírálói szerint a fiatalok meghallgatják ugyan a pápát, de igazából csak a jó szórakozást biztosító esemény érdekli őket, otthon pedig egészen másként élnek, mint ahogyan azt az egyház tanítja. A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy az ifjúsági világnap helyszínéül szolgáló országokban fellendül a vallásos élet – és nem csak az ifjúság körében. A résztvevők pedig hazatérve tudatosan vállalnak aktívabb szerepet mind a helyi egyházközségekben, mind pedig a társadalom életében.
origo.hu
Megrázó vallomást tett a súlyos beteg magyar politikus: teljesen összeomlott
