Csizmár Gábor munkaügyi miniszter megkeresésünkre küldött leveléből egyértelműen kiderül, hogy sem az idén, sem jövőre nem kompenzálja a kormány a közszféra 2004-ben elmaradt 13. havi bérét – jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Kerpen szerint a kormány két éve nem növelte a béreket. Az idén kilencszázalékos emelést hajtott végre, ám a tavalyi 13. havi illetmény „lenyelése” nyolcszázalékos keresetcsökkenést eredményez. Ebből következik, hogy három év alatt összesen egy százalékkal emelkedtek a fizetések, ami jelentős reálbércsökkenést jelent.
Kerpen közölte: Csizmár most ismerte el először, hogy az idén januárban kifizetett illetmény nem a tavalyi, hanem az idei 13. havi bérnek felelt meg, a 2004-re járó pénzt tehát nem kapták meg a közalkalmazottak. A szakszervezeti elnök úgy látja: elfogadhatatlan, hogy nem akarják odaadni a közalkalmazottaknak járó pénzt, ezért arra kéri a társszervezeteket, hogy lépjenek fel együtt az elmaradt bérekért. Hozzátette: senki sem viseli el jó szívvel, ha növekvő gazdaságban bére vásárlóértéke csökken. A magyar pedagóguskeresetek vásárlóértéke harmada, negyede az európai uniós országokénak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg a közoktatásban dolgozók keresete 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.
A Fidesz szerint vérlázító a minisztérium válasza, amin joggal háborodnak fel a pedagógusok. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa lapunknak azt mondta: a pedagógusok és más közalkalmazottak 13. havi illetményét illetően nem lehet kérdés, hogy az hogyan illeszthető a makrogazdasági folyamatokba, az a pénz ugyanis mindenképpen jár nekik. Hozzátette: a Fidesz már korábban felszólította Magyar Bálintot, hogy kezdeményezze a jogosan követelt 13. havi illetmény kifizetését, az oktatási miniszternek ugyanis nem az a dolga, hogy aszszisztáljon a pedagógusok megrövidítéséhez.
Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának tagja szerint a pedagógusok megkapták a 2004. évi 13. havi illetményüket, a jogszabályi változások miatt azonban januárban. Ez csak azokat érinti hátrányosan, akiknek január elsejével megszűnik a munkaviszonyuk.
Korábban megírtuk: a kabinet 2003 decemberében „nulladik havi” juttatássá alakította a rendszert. Ennek értelmében a tizenharmadik havi fizetéseket a következő év elején fizették ki, de csak azoknak, akik január elsején még közalkalmazotti jogviszonyban álltak. A tavaly év közben nyugdíjazott közszolgák így már eleve elestek járandóságuktól. A számviteli trükkel a kormány mintegy 160-180 milliárd forintot spórolt meg az az évi költségvetésnek.
PDSZ: Magyar a felelős. Magyar Bálint a jövő évi érettségi és felvételi zavartalan lebonyolítása érdekében több lényeges ponton megváltoztatta az idei szabályozást, és ezzel elismerte, hogy az hibás volt, és esélyegyenlőtlenséget szült – mondta lapunknak Kerpen Gábor a felvételi eljárás kapcsán. Hozzátette: ettől fogva a miniszter egyedüli felelőssége, hogy tesz-e valamit a rossz szabályok miatt hátrányba kerülők érdekében. Sió László szerint Magyar nem mondott igazat a közel 3000 betöltetlen államilag finanszírozott férőhelyet illetően. Az idén ugyanis nincs mód érdemi fellebbezésre, ezért indokolatlan nagy számban tartalékolni helyeket, a hitéleti képzésre és a határon túli magyaroknak fenntartott keretszám pedig jóval kevesebb, mint a betöltetlent férőhelyek száma. A politikus közleménye szerint a szülők és diákok egyértelmű választ várnak: él-e felhatalmazásával Magyar Bálint miniszter, és orvosolja problémájukat, vagy ismét cserbenhagyja őket?
