Szinte hihetetlennek tűnt, hogy a BUX napközben elérte a 21404 pontos szintet is, de zárásra 21089,30 pontra, 40,05 ponttal előző szintje alá csúszott vissza. A reggel magasan nyitó, majd tovább emelkedő index még a délelőtt folyamán elkezdett gyengülni, majd ezt a trendet tartva egyre lejjebb és lejjebb csúszott, mígnem a negatív térfélen lépett a partvonalon túlra. A 16,8 milliárd forintos forgalom legnagyobb részét a gyengülő OTP- és a dráguló Mol-papírokra kötötték, az olajipari papírok 1,56 százalékkal erősödtek, míg a bankiak 1,27 százalékkal gyengültek. Drágult és 8 forinttal erősödve zárt az MTelekom, a BorsodChem két forinttal, az Egis 130 forinttal, a Rába 3,45 százalékkal növekedett.
Gyengülést mutatott fel, s ezzel a BUX kurzusát lefelé húzta a 700 forinttal zuhanó Richter, valamint a 31 forinttal beeső FHB. A kisebb forgalmú részvények közül csökkent még az Elmű, az Inter-Európa Bank, a Pannonplast, a Pannonflax és a Synergon ára.
Az elemzők a következő napoktól felfutást várnak, ezt részben a gyorsjelentési dömpingtől, s a nemzetközi tőkepiacokon kialakult optimista hangulattól várták. Az FHB piacán látszódott, hogy nem a vállalati hírekkel – az amúgy kimagaslóan jó negyedévvel – magyarázható a bank árfolyamának csökkenése, hanem egyszerűen kiváló alkalom nyílt a profitrealizálásra.
Gyengülés jelentkezett – közel egyhetes forinterősödés után – a bankközi devizapiacon is a hazai fizetőeszköz kurzusa, az euróval szemben 243,90–244,00 forint közelébe ugrott, ami 0,25–0,35 forintos csökkenésnek felel meg.
Optimista hangulatú kereskedés zajlott tegnap a nemzetközi tőzsdéken, Tokióban a Nikkei 225 index 1,3 százalékkal zárt előző szintje felett, mivel a negyedéves vállalati eredmények igen bizakodóvá tették a befektetőket. A DAX és a FTSE is növekedéssel zárt, mivel a piacok az amerikai Federal Reserve-től (Fed) 0,25 százalékos kamatemelést várnak. A legtöbb szakértő szerint az idei év végére a jelenleg 3,25 százalékos alapkamat akár 4,25 százalékra is növekedhet.
Indul a TEBÉSZ–E.ON-per. Szeptemberben első fokon újra elölről kezdődnek a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) által indított azon perek, amelyek az E.ON Hungária Rt. választott bírósági győzelmének jogszerűségét vonják kétségbe.
Tavaly ősszel az E.ON csak úgy tudta a TEBÉSZ által jogsértőnek tartott kiszorítást végrehajtani, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság előtt pert indított három saját leányvállalata ellen, amibe a TEBÉSZ-t nem engedte beavatkozni. A pereket az E.ON megnyerte, mely kötelezte az E.ON Édászt, az E.ON Dédászt és az E.ON Titászt, hogy hajtsák végre a kisrészvényesek tulajdonában lévő részvények érvénytelenítését, s a helyettük kibocsátott újakat adják az E.ON anyavállalat tulajdonába. A TEBÉSZ a választott bírósági eljárást gyanúsnak, az ítéleteket pedig jogsértőnek tartotta, így az illetékes megyei bíróságokon pert indított a választott bírósági ítéletek érvénytelenítése érdekében. A bíróságok a TEBÉSZ kereseteit első fokon elutasították, a Győri és a Debreceni Ítélőtábla azonban súlyos eljárásjogi szabálytalanság miatt a megyei bíróságok ítéleteit megsemmisítette, s az eljárások megismétlését írta elő. Egyedül a Pécsi Ítélőtábla siklott át ezen eljárásjogi hibán, így másodfokon jóváhagyta a Baranya Megyei Bíróság ítéletét.
A TEBÉSZ álláspontja szerint az E.ON-kiszorítás ügye csak akkor kerülhet nyugvópontra, ha az E.ON hajlandó lesz végre pluszdíjat fizetni a jogtalanul kiszorított részvényeseknek kárpótlásként, vagy a TEBÉSZ pereskedéseinek következményeként néhány év múlva vissza kell állítani a kiszorítás előtti részvényesi állapotokat. Ez alól akkor sem menekülhet meg az E.ON, ha időközben a leányvállalatok beolvadnának az anyavállalatba.
origo.hu
Március 4-i hatállyal nevezték ki Varga Mihályt
