Határozott emelkedéssel zárt tegnap a pesti börze mutatója, pedig napközben minden befektető gyengülésre számított. Az index 30 pontos erősödéssel nyitott, majd tovább javult, az első óra elteltével azonban megfordult irányvonala, s a gyengülés átlendítette az indikátort a negatív térfélre. Déltől a kereskedés vége előtti utolsó óráig teljesen úgy tűnt, hogy a BUX veszteséggel zár. Ám amilyen hirtelen gyengült be a magyar tőzsdei mutató, olyan gyorsan fordult ki a negatív tartományból, s végül napi csúcsán, 20 782,42 ponton, 167,85 pontot emelkedve zárt. A 11 milliárd forintos, alacsony forgalom és a hektikusság (idegesen hullámzó magatartás) miatt az elemzők nem tudnak jósolni határozott irányvonalat a következő napokra.
A kereskedés során csupán a Mol volt az a vezető részvény, amely tudta tartani magát a dráguláshoz, a délutáni fordulatra viszont hatással volt az OTP-ben és a Richterben történt irányváltás is. Az MTelekom viszont egy forinttal zárt a negatív térfélen. A Mol 350 forintot, az OTP 49 forintot, a Richter 330 forintot drágult. A nap nyertese a kilencmillió forintos forgalmat lebonyolító Freesoft lett, a szoftvergyártó cég részvényei 4,17 százalékkal drágultak. Javultak még a Forrás törzs- és a Pannonflax részvényei is.
A bankközi devizapiacon a forint kurzusa az euróval szemben tovább gyengült, a hétfői kamatdöntést követve a piac a forintot eladásra kínálta, s helyébe eurót vásárolt. A tegnapi kereskedés során az euró átlépte a 245 forintos határvonalat is, és 245,26–245,66 forint között zárt, ami 0,50–0,60 forintos erősödésnek felel meg. Élénk forgalomban 244,80 és 246,30 forint között jegyezték az eurót. Kereskedők szerint vélhetőleg továbbgyűrűzik az a negatív hatás, amelyet hétfőn a jegybank elnökének bejelentése váltott ki, hogy a mintegy 1,7 milliárd eurónyi autópálya-kötvényt nem a bankközi piacon váltják forintra, hanem a jegybank végzi a konverziót, így ősszel nem növeli a keresletet a forint iránt – írta az MTI–Eco. Más elemzők viszont arról beszéltek, hogy a jövőbeli kereskedelmi banki kamatcsökkenések miatt néhány befektetőnek már nem nagyon éri meg a magyar betétpiacon elhelyeznie tőkéjét, ez eladásokat generálhatott, ami az euró drágulását okozta.
Minimális növekedést produkált tegnap a legnagyobb ázsiai piac, a Nikkei 225. A tokiói indikátor 0,16 százalékot erősödött, azt követve, hogy a befektetők a hazai piacra termelő cégek részvényeit vásárolták.
Nem sikerült emelkedést kisajtolniuk magukból a DAX és az FTSE mutatóknak, a két vezető európai index 0,30 százalék körüli veszteséget halmozott fel. A visszaesést az olajipari cégek részvényei vezették, de a technológiai szektor is borús képet jelzett. A Premier Automotive Group (Ford-csoport) tulajdonában lévő svéd Volvo autógyártónál bejelentették, hogy legkevesebb ezer, de rosszabb esetben másfél ezer állást készülnek megszüntetni.
Indul a PGNiG-kibocsátás. Az idén összesen 4,5 milliárd zloty értékben bocsátanak ki a cégek új részvényeket a varsói tőzsdén, ami új rekordot jelent – olvasható a Rzeczpospolita című napilap tegnapi számában.
Szeptember 1-jén (jövő csütörtökön) kezdik piacra bocsátani a PGNIG (Polskie Gornictwo Naftowe i Gazownictwo) papírjait, s a gázipari monopólium várhatóan mintegy 1,5 milliárd zloty (375 millió euró) friss tőkét tud majd vonzani. A varsói tőzsdén ez lesz az eddigi legnagyobb nyilvános kibocsátás – írta az MTI–Eco.
A PGNIG mellett a Kozienice erőmű 600 millió zloty értékű kibocsátásra, a műtrágyagyártó Pulawy pedig 350 millió zlotys kibocsátásra készül az idén.
origo.hu
Koncz Zsófia: Ne keverjük a családpolitikát és a demográfiát
