Letérve a törvényesség útjáról

Nyugdíjas lévén, én is sokat hallgatom a Magyar Rádiót. De nem szeretném, ha megváltozna. És egyre szomorúbban figyelem azt az ádáz küzdelmet, ami a közrádió kormányzati kisajátítása, eddigi tevékenységének lejáratása körül folyik. Ennek élharcosa – teljesen nyilvánvaló: az MSZP megbízásából – Gellért Kis Gábor. A Magyar Nemzetnek augusztus 13-án adott interjújában nevezett személy polgárnak adta ki magát. Egy olyan ember, aki nyilvánosan tahónak nevezte Kondor Katalint! Ezt kikérem magamnak, mert ezzel az ország népességének nagyobbik, ellenzékre szavazó részét a maga szintjére degradálja. Gellért Kisnek, aki szinte minden létező fórumon megjelenik, még az Alkotmánybíróság, ügyészség döntéseinek helyességét is van bátorsága megkérdőjelezni. Hallom, hogy még oktat is – vajon mit, és melyik intézményben? Antidemokratikus, a törvényi kereteket nyíltan feszegető magatartását figyelve láthatóan egyetlen célja van: a volt elnököt a sárba taposni, és a rádió működését lehetetlenné tenni mindaddig, ameddig nem egy Gyurcsány Ferenc által kijelölt politikai komisszár vezeti (kampányba) a közszolgálati intézményt.
Ez a játszma lényege és tétje. A pénzcsapok törvénytelen elapasztása után pedig, ami nem más, mint az adófizetők pénzének az ellopása, kijelenthető: Gellért Kis személye immár nem fenyegetés a jogállamra nézve, hanem a szélsőbaloldal kormányon belüli térnyerése. Szász Károly, Mellár Tamás eltávolítása, és a többi független intézmény élén történt erőszakos beavatkozás után szerintem egy lehetőség maradt: a Fidesznek európai parlamenti képviselőin keresztül sürgősen fel kell hívnia a vezető néppárti politikusok figyelmét a magyar kormány erőszakosságaira, a tisztelt szerkesztőségnek meg kitartást és bátorságot kívánok 2006-ig! Csúnya idők jönnek.
Molnár Erzsébet
Budapest