Ellentétben az utóbbi napok híreivel, a Magyar Bálint vezette oktatási tárca soha nem akarta elkülöníteni a hátrányos helyzetű gyerekeket. Más kérdés, hogy az 1997-es miniszteri rendelet alapján rendelkezésre bocsátott normatívát szegregálásra használták fel az iskolák – mondta lapunknak Daróczi Gábor, a tárca miniszteri biztosa. Daróczi szerint a rendelet célja az volt, hogy a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók a többiekkel azonos esélyek mellett készülhessenek fel, amihez a tárca kiemelt normatívát biztosított. A cél tehát a fejlesztés és ennek következtében az integráció volt. A gyakorlatban azonban az iskolák a pénzből külön felzárkóztató osztályokat hoztak létre, vagyis elkülönítették a hátrányos helyzetű gyerekeket.
Daróczi leszögezte: céljaik évek óta ugyanazok, csak a kialakult gyakorlat volt ezzel ellentétes. Ezen próbálnak most változtatni az öszszesen kétmillárd forint keretösszegű, integrációt segítő pályázati támogatással és az ötféle kiemelt normatívával. A miniszteri biztos szerint nyilatkozataiban Pokorni Zoltán is helyesnek tartja a kormány integrált neveléssel kapcsolatos elkötelezettségét és a tavaly elindított Utolsó Padból programot.
Korábban megírtuk: jelenleg többféle pénzügyi támogatással próbálja ösztönözni az oktatási tárca a hátrányos helyzetűek általános tantervű osztályokba való beillesztését. Magyar Bálint előző miniszteri ciklusa idején azonban az 1997-es miniszteri rendeletében arra utasította az iskolafenntartókat, hogy teremtsék meg a cigány felzárkóztató oktatást a településeken. Ennek következményeként az iskolák külön kis létszámú osztályokat hoztak létre a roma gyerekeknek, vagyis elkülönítették őket a többiektől.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
