Június 13-án az Országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt. Az új kisebbségi joganyaggal csak a szerb önkormányzat, illetve a Horváth Aladár-féle Roma Polgárjogi Mozgalom nem értett egyet. A törvény egyik paragrafusa egy bekezdését azonban az akkori államfő, Mádl Ferenc alkotmányellenesnek ítélte, ezért a jogszabály az Alkotmánybírósághoz került.
Mádl azt kifogásolta, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselő-választáson egy-egy kisebbség legtöbb szavazattal megválasztott tagja bizonyos szavazati arány mellett – kedvezményesen – akár a települési önkormányzatnak is teljes jogú tagjává válhat. A korábbi köztársasági elnök szerint ez sérti a népszuverenitást, mivel az, aki nemcsak a helyhatósági, hanem a kisebbségi választáson is választójoggal rendelkezik, nagyobb súllyal befolyásolhatja a helyi települési önkormányzat összetételét, mint a nem kisebbségi választópolgár.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke lapunknak elmondta, októberig kiderülhet, lesz-e újra dolga a parlamentnek a kisebbségi joganyaggal. Szerinte az már nem kérdés, hogy tarthatnak-e 2006-ban kisebbségi önkormányzati választásokat hazánkban, hiszen a jogszabályban csak az említett kedvezményes mandátum a vitatott elem. A hivatal már megkezdte a konzultációsorozatot a jogi változások országos megismertetésére. A múlt héten az Esélyek Háza Hálózattal hangolták össze a kisebbségi szervezetek tájékoztatásának tervét.

Gyerekek előtt ment a risza, inkább ciki volt, mint cuki