Csak kapkodták a fejüket az elemzők, amikor a szerb pravoszláv egyház legkonzervatívabb – s tegyük hozzá, legtekintélyesebb –, Európa- és Nyugat-ellenes nézeteiről hírhedt vezetője, Amfilohije Radovics metropolita a BBC-nek kijelentette, hogy Radovan Karadzsics számára elérkezett a döntés pillanata. „Ha én lennék a helyében, megadnám magam – mondta a keményvonalas főpap. – Inkább lennék a hágai törvényszéken, mint lyukakban bujkálva” – tette hozzá, s ez a megfogalmazás már nem egy nemzeti hősnek szólt. A médiumok Amfilohije szavait egyértelműen felhívásként értelmezték arra, hogy Karadzsics vessen véget e helyzetnek, s adja fel magát a hágai törvényszéknek. Egy hónappal ezelőtt a család nevében tette meg ugyanezt Karadzsics felesége, aki azonban sokkal egyértelműbb volt, s már-már könyörgésre fogta, hogy a család jövője érdekében a családfő hagyjon fel a bujdosással.
Hogy a meglepetés még nagyobb legyen, a sajtó jó része úgy tudja, hogy Karadzsicsot éppen a pravoszláv egyház rejtegeti. Amfilohije ezt most cáfolta, ami egyrészt arra is utalhat, hogy a hágai körözött már átkerült a hatóságok „illetékességébe”. Magyarán, pontosan tudják, hol van, s már nem kerülhet ki a szolgálatok látóköréből. Már az is téma, hogy hol „kerüljön meg”. Montenegró nem szeretné, ha ezt az ő területén rendeznék meg, s ezzel gyanúba kevernék. Vajdaság sem venné érdemnek.
Milorad Tomics publicista, A szerb pravoszláv egyház a háborúban című könyv szerzője szerint Amfilohije reagálása megkésett és komolytalan. Emlékeztet arra, hogy éppen ez a főpap sulykolta híveibe, hogy a hágai törvényszék igazságtalan és szerbellenes, s most éppen ő jelenti ki, hogy e bíróság elé állna. Arról van szó, hogy mind a politika, mind az egyház lassan belátja, „ezek” nem fognak engedni. Mint ahogy eddig sem tették. Zseljko Kopanja, a Banja Lujka-i Nezaviszne novine szerkesztője az extrém ortodox körök újabb cselszövését, a közvélemény megtévesztését látja a felhívásban. Amfilohije, aki szélsőséges megnyilvánulásaival eddig annyi kárt okozott a szerbségnek, csak a nyomásnak engedett, miután az amerikaiak – véli a szerkesztő – megállapodásra jutottak a belgrádi hatóságokkal.
A NATO-ban megelégedéssel fogadták a felhívást. Úgy értékelik ugyanis, hogy a pravoszláv egyháznak nagy a befolyása a lakosságra, de a politikára is, Karadzsics is bízik az egyházban, következésképpen számítani lehet a körözött jelentkezésére. A boszniai EUFOR parancsnoka örömmel kiáltott fel: Hála istennek, hogy az egyház is csatlakozott a felhíváshoz!
A hágai törvényszék azonban óvatosabb. Azt szeretné, ha a hadsereg is önkéntes feladásra szólítaná fel Karadzsicsot. Az egyházon kívül ugyanis ez a másik intézmény, amelyet háborús bűnösök rejtegetésével és védelmezésével vádoltak meg, igaz, a fegyveres erőket nem Karadzsics, hanem Ratko Mladics tábornok bújtatásával vádolták meg, s ez esetben még bizonyítékok is voltak, nem beszélve a rejtélyes gyilkosságokról.
Még a legszkeptikusabbakat is megingatta Luka Karadzsicsnak, a hágai vádlott fivérének a nyilatkozata, aki az AP hírügynökségnek nem kevesebbet állított, mint hogy testvére hamarosan a hágai törvényszék előtt találhatja magát – vagy letartóztatják, vagy önként jelentkezik. „A nyomás hatalmas. Nem szeretnék semmit sem megjósolni, de minden lehetséges – fogalmazott sokatmondóan Luka Karadzsics, ám mindenesetre hozzátette: – Ahogy én a fivéremet ismerem, önszántából nem megy Hágába.”
Mindezek a felhívások csak tükrözik a diplomáciai erőfeszítések sikerét, amelyek nyomán a szerbiai kormány kénytelen belátni, a hágai körözöttek lefogása leginkább Szerbia érdeke. Bármi történik is ennek nyomán a belpolitikai színtéren. Karadzsics átadását őszre jósolják. Akkor kezdődnének a tárgyalások az EU-val, és akkor lesz a daytoni megállapodásnak – Holbrooke-ék diplomáciai sikerének – a tizedik évfordulója, amit méltóan kellene megünnepelni.
origo.hu
Karácsony Gergely, a főnácimester
