Átalakul a műemlék épületek hasznosítása hazánkban: a lelkesültséget felváltja a profi befektetői szemlélet. A műemlék épületekbe történő beruházás a mielőbbi megtérülésben érdekelt átlagos befektető számára nem vonzó, ugyanis az ingatlanhasznosításban szokásos hét-nyolc év helyett ennek háromszorosa alatt térül meg a befektetett pénz. Ennek oka részint a helyreállítás magas költségigénye, részint a műemlékvédelmi megkötöttségek. Mivel az ingatlanok tulajdonjoga a törvény erejénél fogva az államé, a hasznosítók korlátozott jogokkal rendelkeznek, például nem terhelhetik meg az ingatlanokat. Mindezek azt eredményezik, hogy hazánkban még egyetlen műemléképület-hasznosítás sem járt nyereséggel – mondta el kérdésünkre Rózsa József, a KVI vagyonkezelési főosztályának vezetője.
A vagyonkezelő ebben az évben négy-öt olyan hasznosítási pályázatot ír ki, ahol remény lesz a profit termelésére is. Bajna, Acsa, Bük, Ráckeve Edelény kastélyai tartoznak ebbe a körbe. Azt is el kívánja érni a KVI, hogy a jövőben az épületekhez tartozó parkok helyreállítása a vagyonkezelő feladata legyen, ez ugyanis időben gyorsítaná a folyamatot.
Az oldalt írta: Jámbor Gyula, K. Tóth László,
Neszméri Sándor (Pozsony) és Tolcsvai L. László
