Lengyelország egyesít bennünket! – utal a Szolidaritásra a posztkommunista baloldal első számú jelöltjének, Wlodzimierz Cimoszewicznek a választási jelszava. A szejm elnöke a 25 évvel ezelőtt történtekre utalva legutóbbi kampánygyűlésén hangsúlyozta, hogy az összefogás hatalmas dolgokra tette képessé a lengyeleket, míg többek meglepődésére az egyik baloldali párt még a híres 21 pontot is kinyomtatta egyik kampányanyagában. Ennek ellenére mind az elnökjelöltek, mind pedig a pártok népszerűségi listáján magabiztosan vezet a jobboldal. A baloldal utolsó reménysége, a már említett Cimoszewicz jó indulás után 20 százalékot valamivel meghaladó mutatóival a harmadik helyre csúszott, egy-két ponttal előzi meg őt a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) képviseletében a sokáig vezető Lech Kaczynski, aki mintegy tíz százalékkal marad el a fergetegesen hajrázó Donald Tusktól. A jobbközép Polgári Platform (PO) jelöltje sem szerezheti azonban meg a jelek szerint október elején az ötven százalékot, így nagy eséllyel második fordulóra kerül sor.
S hogy kivel kell megmérkőznie a végső győzelemért, azt szakértők szerint lényegesen befolyásolják majd a szeptember 25-i parlamenti választások eredményei. Itt a két jobboldali párt, a PO és a PiS kiemelkedve a mezőnyből fej fej mellett haladva vezet. Kissé visszaesett, s nagyjából tíz százalékra számíthat a két populista erő, a Lengyel Családok Ligája és az Önvédelem, míg a jelenleg kormányzó posztkommunista SLD egy árnyalattal még ennél is gyengébben áll. Egyes vélemények szerint e három, ha nem is első pillantásra, de sok tekintetben egymáshoz közel álló erő vártnál rosszabb szereplése azonban furcsa módon még jól is jöhet Cimoszewicznek, e tábor ugyanis benne látva az utolsó esélyt, még behozhatja őt a második körbe.
origo.hu
Az ütközés erejétől szétnyílt a bukósisak, ketten lerepültek a motorról
